Kép: Pravda/ Robert Hüttner
Szárnyaszegetten
A nyári meleg időszak naponta tartogat meglepetéseket, és a jelenlegi nyári uborkaszezon eddig telis-teli van meglepetéssel. Szeptember utolsó napján választás lesz, és ugye a „benevezett csapatok” igyekeznek.
A minap azon gondolkodtam, miért nem közlik a magyarokat képviselni igyekvő pártok a leadott listákon szereplő neveket. Ez nem lehet a taktika része, mint a fociban, hogy az utolsó utáni pillanatban hozzák nyilvánosságra a csapatok felállítását. Ha jól tudom, ott 11 játékos nevét közlik elsőre. Nem emlékszem olyan esetre, hogy a pályára lépés előtt már valakit kiállítottak volna. De, esetleg, ha mégis volt erre példa, csak én nem tudok róla, akkor elnézést kérek.
A három magyar párt esetében a számok – 149-149-125 – már ismertek. Ez nem azt jelenti, hogy többségi pontozással nyert valaki, mint a bokszban. Ez a teljes listákon szereplő nevek száma, a konkrét nevek ismertetése azonban még várat magára. Jaj, de hát mit beszélek én teljes listákról?! A szárnyaszegett listák közlése még várat magára. Az, ami zajlott vagy még zajlik is, egyfajta begyakorolt, „kinn is vagyok, benn is vagyok” politikai táncjáték első nyitánya lehet, csakhogy ennek nincs sok értelme. Tudvalévő, hogy a szabad madarak csupán szárnyaszegetten változtathatnának már a „jó irányon”, ha tudjuk egyáltalán, mi a jó irány, amiben nem vagyok teljesen biztos, de remélem, a listákat összeállítók igen.
Mit gondoljon most az a választópolgár, aki az elmúlt évtizedek során mindig felkereste a szavazóhelyiséget, és valakire vagy valakikre mindig leadta a szavazatát? Elsőre két dolog juthat eszébe. Az egyik, hogy ezek biz` Isten megőrültek! A másik, hogy egyetlen lista is bőven elég lenne kevesebb névvel. Néhányunknak eszébe jut I. Ferenc József osztrák császár és magyar király egyik uralkodói jelmondata, a Viribus Unitis, azaz egyesült erővel. Csakhogy azóta már sok víz lefolyt a Dunán, és mostanra a „Viribus” és az „Unitis” is hanyatló formát mutat.
Kicsit félek, hogy a vártnál is hamarabb eljő a szeptemberi utolsó megmérettetés napja, miközben még sehol sem vagyunk. A listák szárnyaszegetten és szárnyaszegetté téve kerülnek napvilágra. A madár a szabadság jelképe is, viszont szárnyaszegetten vagy kalitkába zárva épp ennek ellentétét fejezi ki: a rabságot, megkötöttséget. Valahol ezek a listák is hasonlót sugallanak… De ne legyen igazam!
A két 149-es számról már tudtunk. A 125-ös szám teljesen meglepetésként ért, mert azzal is tisztában vagyunk, hogy az elmúlt több mint 30 évben mindig akadt minimálisan 150 jelölt a listákra, sőt. Rendben van, hogy kevesebben vagyunk, rendben van, hogy nem teljes a lista, de valami biztosan mégsincs rendben. De most ennyi lett az annyi, ennyi embernek kell a csatába indulni, és persze győzni. Mindazok pedig, akik úgy érezzük, hogy szárnyaszegett madarakká váltunk, üljünk le egy pillanatra, és gondoljuk át, miért is következett be ez a változás, és hogy mi is a feladatunk ebben a helyzetben! Nem szabad hagyni, hogy végleg szárnyaszegett madarak maradjunk!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.