Ismerősöm mikor megtudta, hogy elvileg minden igénylő kaphat igazolványt, aki magyarnak vallja magát, bizonyos szinten tud írni, olvasni magyarul, s a vegyes házasságokban a nem magyar családtagok is kedvezményezettek lesznek, nem tartotta igazságosnak a törvényt.
Ismerősöm mikor megtudta, hogy elvileg minden igénylő kaphat igazolványt, aki magyarnak vallja magát, bizonyos szinten tud írni, olvasni magyarul, s a vegyes házasságokban a nem magyar családtagok is kedvezményezettek lesznek, nem tartotta igazságosnak a törvényt. Feltette a kérdést; „ők” milyen erkölcsi jogon kérnek igazolványt? Konkrétan megnevezett néhány személyt, akik nemhogy nem tettek a magyarságért, hanem ártottak. Ki magyarázza meg ismerősömnek, hogy ugyanolyan kedvezményezett lesz, mint „ők”, hogy a törvény nem diszkriminatív jellegű, ezért nem lehet kizárni a magukat magyarnak valló kérvényezőket? Ki többet, ki kevesebbet tett magyarságunkért, van, akinek adottak a körülmények gyökerei megtartására, van, akinek keményen meg kell küzdenie identitása vállalásáért. A törvény érvényesítésében egyáltalán lehetséges az igazságos elbírálás? Az ebből fakadó feszültségeket hogy lehet kiküszöbölni, hogy a törvény ne ártson, hanem csakis segítse a határontúli magyarokat?!
Balkó Gábor, Kolon
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.