Spermiumok háborúja

A BBC cikkének címében szereplő "Sperm Wars" kifejezés a Star Wars hangulatát idézi. A helyszín azonban nem egy messzi-messzi galaxis, hanem a női petevezeték, ahol X-szárnyú vadászok helyett spermiumok (hímivarsejtek) száguldanak a célpont, vagyis a hozzájuk képest gigantikus méretű petesejt felé. Csak egyetlen győztes lehet: ő fogja megtermékenyíteni a petesejtet. A meglepő felfedezés az, hogy a spermiumok egy része ennek ellenére egymást támogatva, "kötelékben repül".

Egy brit, ausztrál és cseh tudósokból álló kutatócsoport a közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) vizsgálatával jutottak a meglepő felfedezésre. Az állat hímivarsejtjeinek egy része haladás közben összekapaszkodik, s akár több ezer sejtből álló hosszú láncokat formál. A láncok kialakulása az ejakuláció után 1-2 percen belül megkezdődik.

Miért van szükség ilyen együttműködésre, ha a lánc tagjai közül csak egyetlen egy termékenyítheti meg a petesejtet? Kiderült, hogy az ily módon összeakaszkodott spermiumok körülbelül 50%-kal gyorsabban mozognak "egyénieskedő" társaiknál. A száguldó spermaláncok 20-30 perccel kialakulásuk után szétesnek, s a versenyt már "egyéniben" fejezik be a sejtek.

A spermiumok közötti együttműködés elmélete igen vitatott, ám az erdeiegér esetében most konkrétan is megfigyelték ezt a jelenséget. Nem véletlen, hogy ezt a fajt vizsgálták: Roger Short (University of Melborne) szerint az erdeiegér a szexualitás egyik legnagyobb művésze, amelynek hímjei minden nőstényt szeretnének magukévá tenni - és így is tesznek. A számos hímmel rövid időn belül párosodó nőstények petevezetékeiben pedig minden olyan trükkre szükség van, amely a spermiumok célba érését elősegítheti.

A láncok szétesése valódi "tömegkatasztrófa": a lánc tagjainak nagy része elpusztul, miközben idő előtt kibocsátja azokat az agresszív enzimeket, amelyek a petesejt burkainak átfúrásához szükségesek. Valahol a lánc mélyén azonban legalább néhány spermium épségben marad, és megközelítheti a célpontot.

[origo]