Sötét idők

Négymillióan szavaztak, nyilván a márciusi és az októberi óraátállítás ellenzői, mert a szavazók 80 százaléka azt mondta, hogy ne legyen. Elsősorban az indulatok szavaztak, nem az észérvek számítottak, a mérlegelés, ne adj isten az időzónákkal vagy a csillagászattal kapcsolatos alapvető ismeretek.

Na jó, valljuk be, a nyári időszámítás gazdasági, takarékossági szempontból nem vált be. Másrészt az óraátállítás elvitathatatlan haszna, hogy „többet kapunk” a nyári napfényből. Például Pozsonyban a nyári napfordulókor 3.50-kor kel a Nap – közép-európai idő szerint. Tehát teljesen feleslegesen világít hajnalban. 19.55-kor pedig lenyugszik. A nyári időszámításnak köszönhetően viszont 20.55-kor megy le a Nap, tehát a hosszú nyári estéken tovább élvezhetjük.

Nagy József, a Híd EP-képviselője kiszámolta, hogy nyári időszámítás nélkül csak 100 nyári napunk lenne este hét óra utáni nappali fénnyel. Nyári időszámítással viszont majdnem fél év.

A másik lehetőség az egész éves nyári időszámítás lenne, csakhogy a Nap télen így 8.40-kor kelne, például a gyerekek sötétben indulnának iskolába, hiszen nyilván nem tennék át emiatt a tanítás kezdetét egy órával későbbre.

Az idő is egyezményes dolog. Az óraátállítás és a változások bevezetése is eszmecserét, mérlegelést igényel. Azonban az „óramutató tologatásával” szembeni ellenérzés még nem vitaalap, hanem egy tipikus mai jelenség, amikor nem számít semmilyen tudományos vagy észérv, csak a tömeg meggyőződése.

Ezzel megnyílik az út, hogy egyszer majd arról szavazzunk, létezik-e globális felmelegedés (a többség simán megszavazná, hogy „nem”), vagy akár a chemtrails összeesküvés-elméletről, mely szerint repülőgépekről titokban vegyi és egyéb anyagokat permeteznek a levegőbe, melyekkel szándékosan mérgezik és butítják a lakosságot.

Se nyári időszámítás, se téli, hanem maradi idők.

A szerző a TASR hírügynökség munkatársa