Saját térfelén lepte meg Putyint Trump

Vlagyimir Putyin szemében Donald Trump volt az, aki kibékítheti Washingtont és Moszkvát. Az orosz elnököt azonban amerikai kollégája a saját térfelén, Szíriában hívta ki, ahol Moszkva 2015-től irányította az eseményeket.

Moszkva számára valóságos hidegzuhany volt a Sarját szíriai légi támaszpont elleni amerikai támadás: Moszkvából nézve Donald Trump könnyebben kezelhetőnek tűnt, mint az elődje, Barack Obama, főként a szíriai kérdésben.

Kampányában Trump a Moszkvával fenntartott kapcsolatok „rendezését” szorgalmazta. Egyes megfigyelők Trumpot egyenesen Moszkva emberének vélték, bizonyos munkatársait az oroszokkal való összejátszással vádolták. Trump egyben arról is biztosította a szavazókat, hogy az Iszlám Állam elleni harc lesz kormányzása elsődleges kérdése.

Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője csalódását hangoztatta „a váratlan fordulat” miatt. „Figyelemre méltó, hogy Trump elnök, aki választási kampánya idején a terrorizmus elleni harcot fő céljai között emlegette, egyenesen ennek az ellenkezőjét cselekszi” – mondta a szóvivő. Bevallotta, hogy a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének tulajdonított, keddi Hán Sejkún-i vegyifegyver-támadás miatti megtorlásnak szánt csapások megkezdése előtt két órával értesítették őket az amerikaiak.

Oroszország keményen elítélte az amerikai támadást. Vlagyimir Putyin bírálta „a szuverén állam ellen elkövetett agressziót”, amely „jelentős kárt okozott az orosz–amerikai kapcsolatoknak”. Oroszország szerint ezek a támadások a „terrorizmus elleni harcra is csapást mértek”.

A légi támadások kérdéseket vetnek fel a Moszkva által szíriai szövetségesének biztosított védelem kapcsán is. „Oroszország segített a szíriaiaknak légvédelmük korszerűsítésében, de úgy tűnik, az amerikaiak ezt könnyedén ki tudják játszani” – fejtette ki az AFP hírügynökségnek Pavel Felgenhauer orosz katonai szakértő.

Igor Konasenkov, az orosz hadsereg szóvivője bejelentette, hogy az amerikai csapások után megerősítették a szíriai légvédelmet. Oroszország 2015 októbere óta szíriai területen Sz-300-as, majd S-400-as légvédelmi ütegeket vonultatott fel, amelyek Moszkva szerint bármilyen légi csapást képesek kivédeni. Ezek az ütegek azonban nem léptek működésbe, amikor az amerikai Tomahawk manőverező robotrepülőgépek lecsaptak a Sarját bázisra.

Az amerikai beavatkozás Rex Tillerson amerikai külügyminiszter tervezett keddi moszkvai látogatása előtt történt. Pavel Felgenhauer szerint a légi csapások miatt nem marad el az utazás, sőt, mindez az amerikai–orosz viszonyt sem rengeti meg.

„Trumpnak súlyos belső gondjai vannak, és úgy döntött, hogy a gyenge Obamától eltérően kész elrendelni a légi csapásokat. Moszkva élesen elítéli az amerikai agressziót, szidalmazni fogja az amerikaiakat, de nem fog radikális lépéseket tenni” – mondta Felgenhauer. Annál is inkább, mivel Washington jelezte, hogy nem akarja megismételni a légi csapást. „Ez nem tűnik a szíriai elnököt továbbra is megkerülhetetlen tényezőként kezelő Kreml által meghúzott vörös vonal átlépésének, azaz az Aszad meggyengítésére vagy eltávolítására irányuló hadjáratnak” – vélte az orosz katonai szakértő.

Andrej Baklickij, a PIR politikai kutató központ elemzője szerint „minden eléggé nyugodtan zajlik” az amerikai légi támadások után. „Trump nyilatkozatai, akárcsak az orosz reagálások mérsékeltek voltak. Semmilyen konkrét gesztus nem történt, nem mondták le Tillerson látogatását sem” – vélekedett.

Oroszország egyelőre beérte annyival, hogy felfüggesztette a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölését és a légi bevetések biztonságának szavatolását célzó orosz–amerikai memorandum hatályát.

Az amerikai külügyminiszter Moszkvában találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, és minden valószínűség szerint Vlagyimir Putyinnal is. Andrej Baklickij szerint a Sarját bázis elleni támadás fő hatása az lesz, hogy megváltozik az amerikaiak és az oroszok közötti tárgyalás tartalma. „Ha nem lennének az amerikai légi csapások, másról tárgyalnának: a terrorizmus elleni küzdelemről, az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolásáról. Ma azonban Szíria a fő napirendi pont” – tette hozzá. (MTI/AFP)