Rybníček: TOSKA – új politikai szappanopera?

És aztán jön a politikus sajtótájékoztatója, amin bejelenti az új párt létrehozását, és az ember azt érzi, rosszabbul nem is kezdődhetett volna.

Richard Rybníček már bizonyított, a köztévé és Trencsén vezetőjeként is – mindkét alkalommal (nem csak gazdasági) válsághelyzetet örökölt, amelyet sikeresen menedzselt, kihúzva a csávából a rábízott intézményt és várost. Az országos politikához persze ennél több kell, de mindenki megérdemel legalább egy esélyt, különösen ha olyan politikusról van szó, aki nem sározódott be, nem váltogatta a pártokat, és (ösztönösen?) elkerülte a nagy reményekkel induló, de később befuccsolt projekteket (Sieť). Ez az esély vasárnapig megvolt, csak egy jó sajtótájékoztatót kellett volna tartani, idő volt a felkészülésre.

Tekintettel ezekre a körülményekre a végeredmény elég siralmas. Kezdjük a párt nevével: TOSKA (a tradíció, szakmaiság, szolgálat, kommunikáció és ambiciózusság szavak kezdőbetűiből alkotott rövidítés). Először is senki nem fogja megjegyezni, hogy minek a rövidítése ez a fura név. De az élcelődésre kiválóan alkalmas. Kezdjük a tradícióval: rossz szokás Szlovákiában, hogy a pártok nem az alapoktól építkeznek, nem azzal kezdik, hogy definiálják, milyen értékek és ideológiák mentén alakulnak. Ezért nem is úgy hívják magukat, hogy konzervatív, liberális, szocialista stb. párt, hanem mindenféle fantázianeveken futnak (Smer, SAS, SKOK, Sieť, Šanca, Most-Híd stb.). Vannak/voltak persze kivételek, de egyelőre úgy tűnik, a TOSKA nem ezek számát gyarapítja majd.

Folytathatjuk a szakmaisággal: az új pártnak gyakorlatilag nincs programja, csak két dologról beszél, a decentralizációról és a (jelenlegi arányos) választási rendszer vegyessé átalakításáról. A történelmi régiók melletti kiállás jó dolog, Szlovákiának nagy szüksége lenne egy közigazgatási reformra, mert a megyék meg a járások elosztását Mečiar szabta meg és az SDĽ meg a Smer óvta napjainkig. Továbbá ki ne hagyjuk a magyar többségű megye létrehozásától való rettegés valamennyi szlovák pártnál. Ezért különösen pozitív, hogy Rybníček (nyilatkozatai alapján) nincs ellene egy ilyen régiónak.

Csakhogy nem elég azt mondani, az adó- meg a szociális ügyekben a kompetenciákat levinnénk megyei szintre, azt is meg kell mondani, milyen adó- meg szociális politikát tartanánk helyesnek. Meg mit kezdenénk a korrupcióval, egészségüggyel, oktatással, mert ezek az ország legégetőbb problémái. Szóval se ideológia, se program, és mindössze két programpont, amelyből az egyik nagy rizikókat rejt. Mert a javasolt vegyes (országos választási) rendszer a 75 egyéni választókörzet révén ugyanazt a katasztrófát idézheti elő, amit Magyarországon: vagy két populista nagypárt ígéretversenye lesz, vagy évekre betonoz a hatalomba egy Smerhez hasonló erőt. Akár alkotmányos többséggel (amihez nálunk a háromötödös többség is elég, nem kell kétharmad, mint Magyarországon).

A harmadik betű a szolgálat lenne, de nem tudtuk meg, ki fogja még a közt szolgálni Rybníček új pártjában. Ezzel eljutottunk a kommunikációhoz – mert ezt bizony jó lett volna elmondani a sajtótájékoztatón. Amit nem olyan késői vasárnapi időpontra kellett volna összehívni, hogy a róla szóló részletesebb hírek be se kerülhessenek az esti híradókba, illetve a hétfői nyomtatott sajtóba.

És végül az ambiciózusság – ebből, úgy látszik, Richard Rybníček jókora adaggal rendelkezik, de ez nem lesz elég. Egy ilyen siralmas kezdet után ennél több kell a másik négy szóból. Mert a sokszor csalódott és ezért óvatossá vált jobboldali választókat nagyon nehéz meggyőzni.