Rákkeltő anyag a vörös húsokban?

A Kaliforniai Egyetem kutatói megállapították, hogy egy, a vörös húsokban és a tejtermékekben megtalálható molekula valószínűleg káros immunreakciót vált ki az emberi szervezetben, ami szívbetegséget és rákot okozhat, írta a BBC. Feltételezhető továbbá, hogy ez az összetevő megakadályozza az állati szervek emberbe ültetését.

A tudósok szerint a molekula nagy mennyiségben van jelen a vörös húsú állatokban, például a juhban, a disznóban és a marhában, a szárnyasokban, halakban, zöldségekben és a tyúktojásban viszont csak nagyon kis mennyiségben tudták kimutatni.

Bizonyíték, nem ígéret?

Már eddig is számos tanulmány bizonyította, hogy a vörös hús különböző betegségekkel hozható összefüggésbe, de ezek a dolgozatok elsősorban a zsírokra és a sütés során keletkező vegyi anyagokra koncentráltak. A mostani tanulmány azonban egy aminocukorral foglalkozik, amely az állati sejtek felületén helyezkedik el, de az emberi szervezetben nem található meg. Pontosabban: az állatokban a Neu5Gc (N-glikoilol-neuraminsav), az emberekben a Neu5Ac (N-acetil-neuraminsav) változat van jelen.

Korábbi felfedezések arról tanúskodtak, hogy nagy mennyiségű Neu5Gc-molekula csak a rákos sejtekben fordul elő, de kis mennyiségben az egészséges sejtek között is megtalálható. Emellett az is kiderült, hogy a legtöbb ember rendelkezik antitesttel a Neu5Gc ellen.

Sok a kétely

A kaliforniai kutatócsoport három tagja kísérleti alanyként is részt vett a tudományos munkában. Kiderítették, hogy az ételben megtalálható aminocukor könnyen felszívódik a test szöveteiben, például a vérerekben. A problémát az okozza, hogy a molekula normális esetben nincs jelen a szervezetben, ezért az emberi immunrendszer behatolónak tekinti, és fellép ellene.

"Majdnem biztos, hogy a molekula közvetlenül nem mérgező, és elképzelhető, hogy az emberekben valamilyen tűrőképesség fejlődött ki vele szemben a több százezer évnyi húsfogyasztás során" - mondta a BBC-nek Ajit Varki professzor, a kutatás vezetője, aki maga sem vegetariánus.

"Az is könnyen elképzelhető, hogy csak évek múltán jelenik meg az okozott kár. Most sokkal hosszabb ideig élünk [mint korábban], ezért felmerül a kérdés, hogy a Neu5Gc fokozatos felhalmozódása és a vele szemben kialakult antitestek jelenléte szerepet játszhat-e későbbi betegségek kialakulásában" - tette hozzá a professzor.

Nem jó a disznószív?

A kísérletben elsősorban azt próbálták kideríteni, hogy miként lehetne megakadályozni azt az erőteljes immunválaszt, amely a disznók szerveinek emberbe ültetésekor keletkezik. A három kísérleti alany ezért megivott egy oldatot, amelyben disznóhúsból kivont Neu5Gc-molekulák voltak.

A tesztek kimutatták, hogy a molekulák nagy részét a szervezetük kiirtotta, de a maradék felszívódott a testükben. A Neu5Gc-szint két nappal a "fogyasztás" után a két-háromszorosára emelkedett, de négy-nyolc nap elteltével majdnem az eredeti szintre esett vissza.

Varki professzor szerint a molekula az egyik legfőbb akadálya lehet az állati szervek beültetésének, pedig ennek a megoldhatóságában sokan reménykednek, hiszen egyre többen várnak valamilyen szervdonorra, írta a Science Daily.

Rosszul eszünk

Julie Sharp brit rákkutató szerint a rákos megbetegedések egyharmada az étrenddel áll összefüggésben.

"Számos bizonyítékunk van arra, hogy a gyümölcsben, zöldségben és rostban gazdag, alacsony zsír- és hústartalmú étrenddel csökkenteni lehet a betegség kockázatát. A most nyilvánosságra hozott kutatási eredmények azonban még nagyon kezdetiek, nem lehet belQlük egyértelmű következtetéseket levonni, hiszen csupán három személyen végezték el kísérletet" - mondta a rákkutató. A kísérletben részt vevő tudósok is egyetértettek azzal, hogy további, nagyszabású kutatások szükségesek az elmélet bebizonyításához.

A kutatómunkát a Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain publikálták.