Putyin húzná a rövidebbet

Szergej Glazijev, Putyin elnök tanácsadója figyelmeztette az Egyesült Államokat és közvetve az Európai Uniót is, hogy ha szankciókkal sújtanák Oroszországot (például befagyasztják egyes orosz állampolgárok külföldi számláit), akkor Moszkva az általa birtokolt amerikai államkötvények eladásával, a dollártartalékok kiárusításával és a dollár elutasításával válaszolhat, sőt erre biztathat másokat is.

Nos, ami az orosz kézben lévő, a tanácsadó által is említett több mint 200 milliárd dollárnyi amerikai államkötvény eladását illeti, az aligha rengetné meg a 17,5 ezer milliárd dolláros amerikai államadósság-piacot. Az USA meg sem érezné ezt a súlyosnak szánt pofont. Hasonló a helyzet a dollártól való szabadulással, amivel magukat károsítanák meg, illetve tennék sebezhetőbbé az oroszok. Arról nem is beszélve, hogy a posztszovjet térségben a helyi lakosok (és maguk az oroszok is), különösen persze a gazdagabbak, jobban bíznak az amcsi „zöld hasúban”, mint a helyi pénzekben, dollárban üzletelnek és abban tartják megtakarításaikat (jórészt külföldi bankszámlákon).

Ott van még persze a gázfegyver. Csakhogy (vigyázat, közhely!) itt kölcsönös függőség áll fenn a vevők és az eladó Oroszország között. Az orosz kivitel kb. fele az unióba megy, ennek nagy része földgáz és kőolaj, az ebből származó bevétel az orosz költségvetés több mint felét teszi ki. A költségvetési bevételek kb. negyede egyetlen cégtől, a Gazpromtól származik.

Oroszország egyszerűen nem teheti meg, hogy nyersanyagexportját átirányítsa mondjuk Kínába, mert ehhez nincs infrastruktúra (magyarán csővezetékrendszer), sem vételi szándék kínai részről az európai árszinteken. Mivel számottevő helyi tárolókapacitásuk nincs, a gázkutakat pedig nem lehet egyszerűen fizikailag lezárni, ezért az oroszok két dolgot tehetnek: Európába exportálnak vagy elégetik a gázt (és pénz nélkül maradnak).

Ez nem jelenti azt, hogy egy gazdasági háborúban Oroszország ne tudna súlyos károkat okozni mondjuk Ukrajnának, és így hozzájárulni államcsődjéhez. Sem azt, hogy a Nyugat (beleértve minket is) nem szenvedné meg ezt a konfliktust, de az egyértelmű vesztes Oroszország lenne. Ebből már kapott is egy kis ízelítőt, amikor a krími megszállást követő első kereskedési napon 10 százalékot zuhant a moszkvai tőzsde, a vállalatok értéke pedig 60 milliárd dollárral csökkent, többel, mint amennyibe a méregdrága olimpia került Szocsiban.

A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója