Pozitív cseh lapvélemény Orbán szavairól

A legolvasottabb prágai lapban közölt írás szerint a cseh politikusok kiforgatták Orbán Viktor Beneš-dekrétumokat érintő szavait.

Orbán nem követelte a dekrétumok érvénytelenítését, s ezt nem is szabta Csehország európai uniós csatlakozása feltételeként. A cseh nacionalisták azonban szent felháborodásukban módosították szavait, hogy könnyebben tudják bírálni“ írja a lapban Bohumil Doležal ismert cseh publicista A vasfüggöny felújul című írásában. Leszögezi, hogy a dekrétumokat bírálni helyes, mert azok embertelen és jogilag tarthatatlan normák. Ugyanakkor úgy véli, hogy a magyar kormányfő elképzelései a probléma rendezéséről „igaz, kissé naivak“. Emlékeztet: Verheugen, az EU bővítési biztosa már jelezte is, hogy az unió „alibistái“ irtóznak attól, hogy ilyen ügyekben vájkáljanak. Egyébként is a dekrétumokat maguknak a cseheknek lehet csak érvénytelennek nyilvánítaniuk. Orbán brüsszeli nyilatkozatát minősítve megjegyzi: Senki sem várhatja, hogy egy magyar politikus, ha úgy határoz, hogy (a Benes-dekrétumokat érintő) kérdésre válaszol s nem tudom, hogy ezt miért ne tehetné meg, hiszen különben nem lenne őszinte - mást mondana, mint Orbán. A dekrétumok durván megkárosították a szlovákiai magyarokat, alapvető állampolgári jogok nélküli rabszolgákká tették őket.“ A Polgári Demokratikus Párt most egy alakuló München-Bécs-Budapest tengelyről beszél. Ebben van valami igazság. Az utóbbi időben egyre láthatóbbá válik az a vasfüggöny, amely a 19. századtól kezdve régiónkat kettészeli. Ennek kialakulásához az 1867-es kiegyezést szomszédaik rovására érték el, s a monarchia általuk uralt részén elnyomták a nemzetiségeket. A csehek pedig azzal, hogy 1918 után a Csehszlovákia területén élő kisebbségeket nem tették egyenrangú állampolgárokká, de a kisebbségek által lakott területekről sem voltak képesek lemondani. A II. világháború után pedig durva jogsértést követtek el a német és magyar állampolgárokon. – A magyarok és a csehek között csak az a különbség, hogy míg a magyarok fokozatosan feldolgozzák problémáikat, addig mi csehek a problémáinkról hallani sem akarunk, és hisztériás rohamot kapunk, ha valaki eszünkbe juttatja ezeket – véli Doležal. A kommunizmus bukása után létrejött visegrádi együttműködés próbálkozás volt arra, hogy eltörölje ezt a vasfüggönyt. Ennek feltétele mindkét fél jóakarata és önvizsgálata. A cseh politika ezt a követelményt egyelőre bojkottálja – szögezi le a szerző.