<p>Közép-Csehországban, a Příbrami járásban található Pičín község. Gótikus alapokon álló, barokkra átépített templomából ítélve régi község lehet. A kilencvenes évek elején a Pitthart-kormány néhány embere – tegyük hozzá, nem is alaptalanul – azt merte javasolni, változzék a község neve, mert... </p>
Peredíkovo
A tisztelt pičíni polgárok visszaüzentek a kormányzati hivatalnokoknak, törődjenek kendtek a maguk dolgával, a mi falunk szép, a nevére büszkék vagyunk. Újságíró kollégám mesélte, olyan falu, mint bármely másik, csak egyben különbözik: a melegebb vidékekre való küldést pallérozottabban fogalmazzák meg. Perednek nincs félreérthető neve, a szóban semmi pikáns vagy sértő nincs. Hogy magyar-e, fogalmam sincs, amióta az eszemet tudom, Perednek hívom, ha idegenül hangzana is, nem veszem észre. Pered lakosai rendes, dolgos emberek, a szociban a fóliás nagy faluk egyike volt, a megélhetést a sikeres (máig sem hanyatló) mezőgazdaság adta, no meg a közeli vágsellyei Duslo. A perediek adót fizetnek, munkába járnak, kapálnak, kaszálnak, büszkék is a falujukra – az a néhány kék folt is bizonyította, amit iskolás éveimben szereztem, mert Szecskőknek mertem őket hívni (ez a perediek amolyan csúfneve a környéken). A falu dolgos és adókkal állami hivatalokat eltartó népe komolyan vette, hogy a demokrácia egyik alapelve a szubszidiaritás, meg azt is, hogy egy népszavazás bizony komoly döntés. Megszavazták, hogy Perednek szeretnék hívni falujukat. Erre a kormány nemleges választ adott (jelen körülmények között a névváltoztatás kormányzati jogkör). De az indoklás bicskanyitogató. Merthogy nagyon magyar hangzású a név. És? Merthogy sértené az államnyelvtörvényt. Ugyan, mivel?A Telgárt vagy az Uhrovec nem sérti? Meg hogy valamilyen bizottság – állítólag szakmai – azt mondja, nem jó a Pered név. Milyen bizottság? Ahol hét tintafosó hivatalnok ül? Kérdem én, mitől szakmai ez a bizottság? Kormányunk ugyanazon a napon, amikor elfogadta a maszatoló kisebbségi áljelentést, éppen annak tartalmát hazudtolta meg. Merthogy a jelentés szerint minden szuper, de a nevetekről, perediek, majd mi döntünk! Kormányunk magasról tesz rá, hogy a helyiek – akiknek Pered a szülőfaluja, otthona, földje – mit gondolnak. A peredi népszavazás nem emberi jogokat kérdőjelezett meg (és nem adóról szólt). Akkor meg mi a baj vele? Nem méltóztattak elolvasni a szlovák alkotmányt? Kormányunk úgy viselkedik, mint a nemzetállami eszmét megszállói módon értelmező testület. Szlovákia kormányunk szerint egy telek, amelynek a tulajdonlapján tulajdonosként a szlovákok szerepelnek. Kormányunk fizetett hivatalnokainak a perediek akkor jók, amikor adóznak, de ha MAGUKRÓL merészelnek dönteni, akkor már nem. Kormányunk, meg annak ún. szakbizottsága szemen köpte a peredieket. Meg a demokráciát. Most aztán mitől legyenek ott helyben lojálisak – amire annyira érzékenyek szegény politikusaink. Javasolom, kedves perediek, járuljatok még egyszer az urnához, és javasoljátok Tešedíkovo helyett a Peredíkovo nevet. Érdekes lesz megnézni, mekkora ostobaságokkal fog majd akkor érvelni az általatok eltartott hivatalnoki szakbizottság és az általatok eltartott kormány. De befizetnék ám arra is, mit szólna a kormány, ha az EU(föntről, mint kormányunk most) azt üzenné, változzon meg Szlovákia neve, mert üptre összekeverik Szlovéniával? Hogy a bizottságiakat föl kéne mosni, az biztos. És még akkor sem értenék meg, mit követtek el az elmúlt napokban.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.