Orbán bukott, de még nyerhet

A megtépázott presztízs azonban nem jelent végső vereséget, annyian még mindig hisznek neki, sőt bárhová követik, amennyi elég lehet a következő választásokon. A magyarországi kvótanépszavazás egyértelműen kudarc Orbán Viktor és a Fidesz számára. Az e mellett szóló érvek a következők: először is adott a magyar népesség, amelynek túlnyomó többsége eleve elutasítja mind a menekültek kvóták alapján való letelepítésének ötletét, mind bármilyen bevándorlók befogadását Magyarországon. Ehhez járul a több mint egy éve folyó menekült-, bevándorló- és Brüsszel-ellenes kampány, amely nem fukarkodik a hazugságukkal, de a fenyegető hangnemmel sem, és az emberek legalantasabb zsigeri ösztöneire támaszkodik. Ebben a kampányban a kormány mindent bevet, két kézzel szórja a pénzt (ez minden idők legdrágább magyarországi kampánya), az országot elborítják a hirdetések, még a csapból is végtelenül lebutított menekültellenes hisztéria folyik hónapok óta. A közmédia (valójában kormányzati propagandamédia) és a Fidesz-barát média (TV2, a „Habony-művek” lapjai) lelkesen támogatja a kormányt. De – részben törvénysértően – beszállnak a fideszes önkormányzatok, sőt a hivatalnokok egy része is(főleg kényszer alatt). Mindezek után, 44 százalék alatt maradt a részvételi arány, ráadásul ebből le kell számítani a feltűnően magas, jórészt tudatosan leadott érvénytelen szavazatot meg a kevéske igen szavazatot is. Ezzel már 40 százalékra csúszunk, ennyien (pontosan 39,74%) támogatták a „nem”-et, vagyis a kormány álláspontját a szavazásra jogosultak közül. Röviden összegezve: a magyarlakosság túlnyomó többsége elutasítja a kvótákat, és finoman szólva sem kedveli a migránsokat, de a többség még ennél is jobban elutasítja Orbánt és a Fideszt, ezért nem ment elszavazni, illetve érvénytelen vagy igen szavazatot adott le. Ez egyértelmű bukás Orbán számára, kiváltképp ha szemügyre vesszük a körülményeket. Ennek ellenére meg lehetett jósolni, hogy Magyarországon megy minden tovább a régi kerékvágásban. Orbán győzelemként értékel, és nem fog leszállni a migránstémáról a 2018-as választásokig, folytatódik a harc a „bevándorló hordák” és „Brüsszel” ellen. Mert más, sikeresen meglovagolható téma nincs kéznél, és a népszavazás azt is megmutatta, hogy az így mobilizált tömeggel választást lehet nyerni. Mert ami az érvényességhez most kevés volt, az 2018-ban – a Fidesz által a saját javára megbuherált választási rendszerrel – a parlamenti többséghez elég lehet. De a verseny itt még nyitott, mert a 3 millió 283 ezer „nem” szavazatra két év múlva automatikusan nem számíthatnak. Ott van ugyanis közöttük a sok Jobbik-szavazó, meg jó pár ellenzéki, vagy épp bizonytalan, akik a Fideszre nem voksolnának, de a „nem”-et most bedobták. A parlamenti választások előtt aligha sikerül a migránskérdésre szűkíteni a kampánytémákat, a problémás területeket elkerülve (oktatás, egészségügy, korrupció, „urizálás”, kivándorlás). És bónuszként ott vannak a megváltoztatott szabályok: a népszavazásnál ezek az ellenzék számára kívánták ellehetetleníteni a referendum intézményét, de most a Fideszre ütöttek vissza (a régi szabályok szerint a kvótanépszavazás érvényes lett volna) – ez könnyen megtörténhet a választási rendszerrel is, az is kétélű kard. Szóval Orbán elvesztett egy csatát, de a háborút még megnyerheti. A választásit, persze, nem a migránsok meg a Brüsszel ellenit… A NEMEK CSAPDÁJA - MÁSIK KOMMENTÁRUNK A TÉMÁBAN ITT