Oltás: új tű, régi lemez

1885 márciusában az angliai Leicesterben a transzparensek erdejében egy gyermekkoporsót és egy szimbolikus emberfigurát is magasba emelt a tömeg. A tüntetés során a résztvevők felakasztották az általuk közellenségnek kikiáltott személyt szimbolizáló bábut. Az illető távolról sem volt bűnöző, hanem az akkor már bő 50 éve halott Edward Jenner, a himlő elleni oltás kifejlesztője. Jennert napjainkban Nagy-Britanniában az immunológia atyjaként tisztelik, azonban 136 éve az oltásellenes mozgalom résztvevői azt az emblematikus személyt látták benne, aki miatt megsértik a szabadságjogaikat, aki miatt veszedelemnek teszik ki őket. Jókai Mór a Szomorú napok című regényében az 1831-es kelet-magyarországi kolerajárványról leírja, a rémhírkeltők miatt az érintett falvak lakói rátámadtak a fertőtlenítést végzőkre, azokra, akik a kutak tisztását kérték számon, s végül parasztfelkelésbe torkollott a történet. Napjainkban még nem égetik el köztereken a vakcinát gyártó Pfizer logóját, nem kergetik el az egészségügyi alkalmazottakat, de a közösségi médiában olvasható hazugságáradat fájdalmasan burjánzik.

A hatékony vakcinák felbukkanása új helyzetet teremtett. Az gyorsan kiderült, hogy az oltóanyagok gyártói nem bírják kielégíteni az óriási igényt, ezért fontossági sorrendet kell felállítani. Nem véletlenül kerültek az első körbe az egészségügyi alkalmazottak és az idősotthonok lakói. Ebből az is kiolvasható, a társadalmi piramis képzeletbeli csúcsán állók, azaz a gazdagok, a sikeres, ismert és befolyásos emberek egyszeriben az oltásra még egy ideig várakozók közé kerültek, amihez nincsenek hozzászokva. Nosza, lett is tolongás a biztonságot adó vakcinákért. Szlovákiában Dominika Cibulková volt teniszező játszotta el nem túl hitelesen a naiv embert, aki „véletlenül”, a kórház környékén járva jutott soron kívül oltáshoz, majd jöttek a többiek, énekesek, élsportolók, megyei szintű politikusok...

Természetesen nem szlovákiai sajátosságról van szó. Az olasz csendőrség közel százezer beadott oltás miatt indított vizsgálatot azzal a gyanúval, hogy a védőadagot soron kívüli személyek kapták meg. Egy nápolyi kórházban ismert ügyvédek, vállalkozók és azok rokonai jutottak gyorsan vakcinához. Csehországban lemondott Pavel Brezovský, a Nemzeti Közegészségügyi Intézet vezetője, miután az intézet koronavírus elleni oltáshoz juttatta olyan alkalmazottait és hozzátartozóikat is, akik nem tartoznak a veszélyeztetett csoportokba. Lengyelországban botrányt keltett, hogy soron kívül beoltatta magát egy parlamenti képviselő, számos színész és más ismert személyiség. A britek ennél elegánsabbak. Nyíltan jelzik, csinos összegért soron kívüli juttatás jár: egy zárt klub tagjainak potom 40 ezer fontért kínálják a védőoltást, egy dubaji körúttal összekötve…

Abban igaza van Matovičnaknak, jó lenne meggyőzni néhány közismert és népszerű embert, akik az oltási hajlandóság növelése érdekében a kamerák előtt oltatnák be magukat, de Rytmus rappert és Cibulkovát a tűért folytatott tülekedésben nem ez motiválta. Az igazi sztárok e téren csodákra képesek, elég csak arra gondolni, hogy az 1950-es évek végén Elvis Presley mutatta meg, nincs semmi gond a vakcinával. Az énekes a járványos gyerekbénulás elleni oltást adatta be magának egy tévés show-műsorban. A hatás óriási volt, főleg a tinédzserek körében, és éppen ez volt az amerikai kampány célja. Kérdés, napjainkban ki tölthetné be Presley szerepét. Persze, az is jó lenne, ha a kormány végleg tisztázná, pontosan ki tartozik az ún. kritikus infrastruktúrába, azaz előnyben részesülnek az oltás során.

Végezetül a vakcinák kapcsán felmerül: az unió lassú, bezzeg a britek, az izraeliek gyorsan szerezték be az oltóanyagot... Ivan Krasztev bolgár politológus szerint óriási eredmény, hogy az EU központilag, a brüsszeli bizottságon keresztül vásárol vakcinát, mert így a tagállamok nem egymással versengve, az árat felhajtva jutnak ellenanyaghoz. Ha az uniós tagállamok elkezdtek volna egymásra licitálni és a gazdag államok felvásárolták volna a szegényebbek elől a vakcinát, akkor az beláthatatlan feszültségekhez vezetett volna. Vagyis ha azt akarjuk, a jövőben hatékonyabban reagáljon az unió, akkor Brüsszel egyes egészségügyi és szociális feladatokat is átvehet. Csak el kell dönteni, a bajban szorosabb együttműködésre van szükség vagy különutas politikára.