Olajháború

A Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC) tagországai tegnapi bécsi ülésükön úgy döntöttek, nem csökkentik kőolaj-kitermelési kvótáikat, márpedig emiatt további árzuhanás várható az üzemanyagpiacon – mindez térdre kényszerítheti Oroszországot. A tények önmagukért beszélnek. Az Ukrajnával, illetve a Krímmel kapcsolatban elrendelt, hatalmas hírveréssel beharangozott európai uniós, valamint amerikai büntető intézkedések eddig „csupán” mintegy 40 milliárd dolláros kárt okoztak az orosz költségvetésnek. Anton Siljanov orosz pénzügyminiszter azonban a napokban elismerte, hogy a kőolajárak folyamatos esése ezzel párhuzamosan már további 100 milliárd dolláros kárt okozott nekik. Az oroszok érdeke egyértelmű: a kőolaj világpiaci árának növelése. Ellenkező esetben nem sokáig bírják szusszal. A londoni Capital Economics közgazdászai kiszámolták, hogy minden 10 dollárnyi olajáresés 25 milliárd dollárral csökkenti Oroszország éves exportjövedelmét, és 20 milliárd dollárral az orosz költségvetés bevételeit. Ha a kőolaj hordónkénti ára 60 dollárig süllyed, Oroszország gazdasága már 2016-ra a szakadék szélére kerülhet. Az oroszok az OPEC bécsi ülésén ezért a kitermelés csökkentéséért lobbiztak, sikertelenül. Az olajkitermelő országokat tömörítő OPEC legerősebb tagországa, Szaúd-Arábia ugyanis ezúttal sem hagyta cserben az Egyesült Államokat, amelynek egyik leghűségesebb szövetségese. Szaúd-Arábia lépése azonban nem nevezhető teljesen önzetlennek, hiszen az olajárak csökkentésével a drága USA-beli palaolaj-termelőket is kiszoríthatja a piacról, ráadásul megbüntetheti az oroszokat, akik támogatják az általa gyűlölt szíriai Aszad-rezsimet. A végeredmény azonban nem változik: a Nyugat az elkövetkező időszakban is fegyverként használhatja az alacsony kőolajárakat az oroszok ellen, további csapásokat mérve az orosz gazdaságra. A nyugati országok többsége ezzel szemben nyer az olcsó olajon, hiszen az alacsony üzemanyagárak jelentős mértékben hozzájárulhatnak gazdaságaik felpörgetéséhez. Az olcsóbb benzinnek köszönhetően csökkenhetnek a gyártási költségek, ami a cégek nyereségére és az árakra is pozitív hatással lehet. A gazdaság felpörgésének köszönhetően nőhet a foglalkoztatottság, az alacsony árszint pedig további keresletnövekedéshez vezethet, újabb impulzust adva a gazdasági növekedésnek. A gazdasági adok-kapok győztese így a Nyugat lehet, a kérdés már csak az, hogyan reagál majd erre Oroszország, amely a harcias hangulatban lévő Vlagyimir Putyin elnökkel az élén egyre hevesebb reakciókra ragadtatja magát.