Októberi esetek és évfordulók

A vajdaságiakat és az egész ország közvéleményét mostanság egy egészen más eset kötötte le. Történt a minap, hogy a belgrádi (tehát szerbiai) RTV igazgatótanácsa – a tartományi parlament, valamint az Újvidéki RTV-ben dolgozók megkérdezése nélkül – felelős vezetőket nevezett ki az Újvidéki Televízió és az Újvidéki Rádió élére. Az érintettek minderről a központi, belgrádi esti híradóból értesültek. A színpadias és demonstratív viselkedésre mindig hajlamos Nenad Csanak, a tartományi képviselőház elnöke azonnal az újvidéki stúdióba sietett, ahol látványosan letépte a falról a Szerbiai RTV cégtábláját, széttörte, megtaposta, mondván, a belgrádiak eljárása tűrhetetlen, az Újvidéki Televíziót és az Újvidéki Rádiót pedig végső ideje visszaadni azoknak, akiké, vagyis a Vajdaság polgárainak.

A tartományi parlament egyébként két napra rá, október 11-én tárgyalt egy másik különleges ügyet, amelyről annak idején az Új Szó hasábjain is hírt adtunk. Rada Marinkov vajdasági miniszterelnök-helyettesről, a Szerbiai Demokrata Párt tagjáról van szó, aki szeptember elején olyan kijelentést tett, hogy kérni fogja Kostunica elnököt, küldjön harckocsikat az autonomisták ellen, azokkal pedig, akik ezt túlélik, saját kezével, késsel fog végezni. E megnyilvánulást azóta sem tisztázták, még kevésbé cáfolták, ezért számos képviselő indítványozta Marinkov leváltását. A javaslatot heves, vádaskodásokkal, sértegetésekkel tarkított vita után a jelen levő 95 képviselő közül 87-en támogatták. Ami jóval meghaladta az összes honatya számának a felét (a vajdasági parlamentnek 120 tagja van).

Két évfordulóra is emlékezhettek ezekben a napokban a tartomány polgárai. A tizenhárom évvel ezelőttire, amikor a Vajdaságot erőszakkal fosztották meg autonómiájától (s ezzel elkezdődött az ország szétesése), és a tavalyira, amikor Milosevicsék veresége nyomán a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE) átvette a hatalmat. A reménykedés hónapjait később az elcsüggedés váltotta fel. Az elmúlt esztendőt értékelve Nenad Csanak megállapította: „A Vajdaság vonatkozásában nagyon elégedetlenek vagyunk, ennek fő oka, hogy nem teljesült a tartomány teljes fokú és valós autonómiájára vonatkozó választási ígéret. A szükséges alkotmányos változtatásokat mielőbb el kell végezni, kellő politikai keret nélkül ugyanis nem lehet gazdasági reformokat végrehajtani, avagy: az új bort sem töltik a régi, rossz hordókba.”

A nagy kérdés most az, hogy milyen alkotmányos formát kap a valószínűsíthetően régiókból összeálló Szerbia (a másik tartomány, Koszovó kérdését ezúttal nem említjük). Mint ismeretes, a 14 vajdasági párt és kormányon kívüli szervezet közös platformja a teljes jogú autonómiáért száll síkra, amely lehetővé tenné, hogy a Vajdaságnak közigazgatási, bírósági és törvényhozási hatásköre is legyen, akár egy aszimmetrikus államberendezésen belül. Egyes belgrádi körök szerint (ebben élen jár Kostunica pártja) a föderalizáció Szerbia végét jelentené, ezért az ő képletük különösebb hatásköre nélküli tartományokra és régiókra szorítkozik, miközben az irányítás, az anyagiak elosztása továbbra is a köztársasági fővárosból történne. Természetesen ezt a nézetet osztják a hatalomból kiszorult szocialisták és radikálisok is. A véleményeket nyilván csak türelmes, de kemény egyeztetések után lehetséges közös nevezőre hozni.

Újvidék közben látszólag meghökkentő lépésre szánta el magát: Kapcsolat a Vajdasággal névvel irodát nyit Belgrádban, amely a tartományi kormány tevékenységéről ad majd hiteles tájékoztatót. Az indoklás szerint a Vajdaságnak igen rossz imázsa van Szerbiában, viszont az embereknek országszerte tudniuk kellene, mi is történik tulajdonképpen a régióban. A tartományi politikusok ugyanakkor követelik, hogy a Vajdaság képviselőit (a lakosság számaránya alapján) azonnal be kell vonni a Szerbia és Montenegró leendő viszonyát szabályozó tárgyalásokba; ilyen vonatkozásban talán már nem számít kuriózumnak, hogy a hó elején egy vajdasági delegáció (melynek tagja volt Csanak mellett Egeresi Sándor VMSZ-es politikus is) Podgoricában Milo Djukanovics Crna Gora-i köztársasági elnökkel tekintette át a helyzetet. Djukanovics maga is támogatta a vajdaságiaknak azt az elvárását, hogy az ország sorsát érintő kérdések tisztázásakor egyenrangú szubjektumként legyenek jelen.

E szövevényben járható út mégis látszik, erről Korhecz Tamás számolt be az újvidéki Magyar Szó hasábjain. A tartományi kisebbségügyi titkár szerint a szakértői csoport elkészítette azt a tervezetet, amely hatálytalanítaná 102 köztársasági törvény azon részeit, melyek az elmúlt tíz-tizenkét év folyamán lehetetlenné tették, hogy a Vajdaság autonóm módon szabályozza a tartomány lakossága számára fontos kérdéseket. Számos témát illetően már konszenzusra jutottak, más esetekben meg kell várni, miben hajlandó a tartomány engedményt tenni, s mi az, amiben a köztársaság hajlandó visszalépni. Ekkor kerülhet a dokumentum a tartományi kormány és parlament elé, majd a szerbiai kormány és parlament elé. Korhecz úgy véli, ennek a folyamatnak legkésőbb novemberben le kell zárulnia. E kedvező esetben a Vajdaság, ha részlegesen is, még a Szerbia új alkotmányának várhatóan hosszas és bonyolult meghozatali procedúrája előtt visszaszerezhetné autonóm jogkörének jelentős hányadát.A szerző vajdasági munkatársunk