Oktatásügyi kilátások

A Smer alapító tagjaként az első és a második Dzurinda-kormány alatt magyarellenes asztalcsapkodásokkal hívta fel magára a figyelmet, aztán az első Fico-kormányban jobb híján megkapta a kisebbségi miniszterelnök-helyettes posztját. Két éve végre oktatási miniszter lett, merthogy ez az ő asztala, és tudja, hogyan lehetne jobban csinálni. Bele is csapott a lecsóba, beharangozott egy csomó változtatást. Félidőben pedig lecserélik, mert állítólag nem népszerű.

Nem akarom Čaplovič (nem létező) érdemeit hangsúlyozni, de aki az oktatásügyet akarja megreformálni, soha nem lesz népszerű. Ha viszont a kormány célja valóban az, hogy történjen valami az oktatásüggyel, ki kell tartania amellett a miniszter mellett, aki felvállalja ezeket a változásokat. Szóval Fico szemében alighanem az az ideális oktatási miniszter, aki nem követel túl sokat az államkasszából, és nem szaporítja a kiábrándult szavazók számát. Čaplovič nem ilyen volt. Utódjáról sem igazán tudunk mit gondolni. Peter Pellegrini a pénzügyminiszter államtitkára volt, és mivel technokrata, valószínűleg az anyagi oldaláról nézi a rendszert. A pénzügy korábban többször megüzente az oktatásügynek: húzza össze magát, mert csak viszi a pénzt.

Pellegrini a napokban szintén megüzente, hogy az oktatásügyi minisztérium munkáját másként képzeli. Hatékonyabban. Aki meg nem bírja az iramot, attól megválnak. És hogy a tanárbérek emelésére a minisztériumnak kell kigazdálkodnia az anyagiakat, a saját működési költségeiből. Čaplovičnak voltak durva elszólásai, de ilyet azért ő sem mert mondani. Mindenesetre ha ezt az új tárcavezető képes lesz megcsinálni, leborulunk előtte. Viszont ha tényleg komolyan gondolja, hogy gatyába rázza az oktatásügyet, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ezt kevesebb iskolával és kevesebb tanárral képzeli el. A fizetésemelés leggazdaságosabb módja ugyanis az, ha csökkentjük azok számát, akikre az emelés vonatkozik, és máris megspóroltuk az emelés egy részét. Vagyis vélhetően be fog zárni jó néhány iskola. Nyilván lesznek köztük magyar tannyelvűek is, és talán megint lesz egy tüntetés a kisiskolák védelmében. Aztán még egy, aztán még egy. Aztán talán megértjük, hogy a kisiskolákat nem tudja megmenteni sem a politika, sem a pénz, csakis a szülők. Ha van gyerek, van iskola, ha nincs gyerek, nincs iskola. Ilyen egyszerű.

Kíváncsian várjuk tehát, mivel áll elő Pellegrini, és tényleg megmutatja, hogyan termelhetnek gyors hasznot az iskolák. Talán generátorokat szereltet az osztályokba, hogy a felesleges energiákkal rendelkező nebulók a szünetben futkározás helyett inkább áramot fejlesszenek? Mást nem nagyon tudok elképzelni.