Obama még szupersztár Európában, de első útja komoly próba lesz

Obama elnökként első ízben látogat a öreg kontinensre, magas szintű találkozókon vesz részt a pénzügyi válság, a transzatlanti együttműködés és a NATO küldetése témájában. Sok átlag európai számára öröm volt a Bush-kormány távozása, ezért Obamát ünneplik, de a látogatás kemény próba lesz az amerikai elnök számára a londoni, a strasbourgi és a prágai csúcstalálkozón.

A VOA is utalt arra, amire több amerikai elemző felhívta a figyelmet: Mirek Topolánek, az EU-elnökséget betöltő Csehország volt miniszterelnöke a múlt héten úgy fogalmazott, Obama gazdasági válságkezelő programja "út a pokolba", fenyegetés a világ pénzügyi piacai számára. S bár cseh tisztviselők szerint Topolánek szavait félreértették, "kétség sem fér hozzá, Európa és az Egyesült Államok eltérőképpen képzelik a pénzügyi válság leküzdését". Az európai kormányok az ez irányú washingtoni felhívások ellenére nem hajlandók többet költeni a gazdasági ösztönzőcsomagokra. A rádió Robin Shepherd-öt, a Henry Jackson Society brit kutatóintézet nemzetközi kapcsolatok igazgatóját idézte, aki szerint az e heti londoni G20-találkozó nem fog érdemi változást hozni.

Az európaiak nyilván többet szeretnének hallani az afganisztáni  felkelés megszüntetését célzó amerikai tervekről, mivel régóta ellenállnak annak az amerikai kérésnek, hogy küldjenek újabb csapatokat a háború szaggatta országba, különösen annak erőszak által leginkább sújtott körzeteibe. Daniel Korski, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytröszt védelmi szakértője szerint várhatóan Afganisztán lesz a vezető téma a NATO 60. születésnapját ünneplő vezetők között. Philippe Moreau Defarges francia elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai polgárok többsége ellenzi újabb katonák Afganisztánba küldését, és kétséges, hogy Obama képes lesz ennek ellenkezőjéről meggyőzni az európai kormányokat. Defarges szerint az európaiak többsége úgy érzi, az afgán háború értelmét vesztette, az európai kormányok olyan politikai megoldást keresnek, amelynek keretében vereség nélkül el lehet hagyni Afganisztánt.

A VOA szerint más természetű ellentétek is zavarják Obama első európai útját. Nyugat-Európa például bizalmatlanul szemléli azt az amerikai törekvést, hogy Ukrajna és Grúzia gyorsított ütemben válhasson a NATO tagjává. A lengyelek és a csehek pedig világosan akarnak látni: megváltoztatja-e elődjének ígéretét Obama az országukba telepítendő rakétaelhárító rakétarendszer ügyében.

Obama mindezek ellenére népszerű Európában. Európa üdvözli az új washingtoni klímavédelmi megközelítést, az Irán felé történő nyitást, és méltatta a guantánamói fogolytábor egy éven belüli bezárásáról hozott döntést, még ha nem is olyan szívesen fogadna be  rabokat. Hall Gardner, a párizsi Amerikai Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint Európa összességében kedvezően fogadja Obama külpolitikáját. Az a remény, hogy az amerikai elnök az általa hirdetett multilaterális stratégiát fogja követni, véget ér az egyoldalú és fennhéjázó washingtoni külpolitika, az Egyesült Államok meghallgatja szövetségeseit és együttműködik velük.

Mint Robin Shepherd brit elemző megjegyezte, Obama igazából még csak nászútján van, nemrégen költözött be a Fehér Házba, és Európa nem fog elhamarkodott ítéletet hozni. Kiemelt fontosságú, hogy Obama európai találkozói mellett tárgyal Hu Csin-tao kínai és Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel; kedvező lökést adhat a két világhatalomhoz fűződő, időnként feszült kapcsolatoknak.

A Fehér Ház gondoskodik arról, hogy Obama minden szava eljusson az éteren át, az interneten és a nyomtatott sajtóban a közvéleményhez; csaknem 200 újságíró kíséri el Európába (ugyanennyi titkos ügynök utazik vele védelmére). Barack Obama nyolcnapos körútja során Nagy-Britanniában, Franciaországban, Csehországban és Törökországban több mint 40 ország vezetőivel találkozik.