NEUE ZÜRCHER ZEITUNG

A svájci lap egész oldalas, riport jellegű cikket közölt a két Komáromról. Egy magát szlováknak tekintő, de magyarul is beszélő orvost idézve azt írja a szerző, Andreas Oplatka, hogy az etnikumok között a kapcsolat békés, a munkahelyen az etnikai hovatartozás nem játszik szerepet. „Ha nem lennének őrült politikusok, fanatikusok mindkét oldalon, ha nem lenne a média, amely mindig újra uszítóan konfrontál a nemzetiségi kérdéssel, talán észre sem vennénk a problémát” – mondta. A magánéletben a társadalom abból a szempontból egységes, hogy nincs ellenségesség, de megosztott abban az értelemben, hogy a baráti körök, vagy éppen a sörözői törzsasztalok vagy magyarok, vagy szlovákok. Hasonlóan válaszoltak a kérdésre a magyarok is: az együttélés mentes a problémáktól, az időnkénti súrlódások marginális jelenségek, ám nyilvánvaló, hogy a magyarok egészen Magyarország felé fordulnak, és pontosan tudnak mindent, ami odaát történik. A kedvezménytörvényről a vélemények generációk szerint oszlanak meg: a fiatalok számára nem jelent sokat, míg az idősebbektől azt hallani, hogy 80 éve egyetlen magyar kormány sem tett olyan sokat a határokon túliakért, mint a mostani. Nem a szerény anyagi segítség számít, hanem a magyarigazolvány, az elismerése annak, hogy a kisebbség is a magyarokhoz tartozik. „Aki így beszél, elárulja, talán akarata ellenére, hogy másodosztályú állampolgárnak érzi magát lakóhelyén. Ha a külföldi magyarok is szavazhatnának, az Orbán-kormány bizonyára nyugodtabban tekinthetne a parlamenti választások elé, mint ahogyan most teheti” – írta Oplatka. Végül megállapította: mindkét oldalon remélik, hogy a határ elveszti elválasztó jellegét, amikor a két országot együtt felveszik az Európai Unióba.