Népirtásmúzeum lesz a hazaáruló miniszterelnök villájából

Vidkun Quisling norvég náci kollaboráns hajdani oslói villáját népirtásmúzeummá alakítják. A kiállítás szólni kíván a náci korszak 15 millió civil rabszolgamunkásáról, a zsidókhoz hasonlóan haláltáborokba hurcolt romákról, homoszexuálisokról és jehovistákról is.

Holokauszttanulmányok központjaként nyílik meg az új évben Vidkun Quisling norvég náci kollaboráns hajdani oslói villája: költséges belső átalakítások után január közepén 25 történész és más tudós kezdi meg a munkát az Oslo-fjord fölé emelkedő, 300-négyzetméteres óriásvillában, amely "führeri rezidenciaként" szolgált 1941 és 1945 között.
Ahol hajdan a szolgalelkű, áruló kollaboráns szinonimájává vált Quisling még a lakáskörülményeit tekintve is fasiszta német példaképeit majmolta, 2006 szeptemberétől a skandinávok állandó kiállítás keretében tájékozódhatnak a zsidók megsemmisítéséről, de más népek irtásáról is, valamint az úgynevezett etnikai tisztogatásokról, így az örmények törökök általi tömeges halálba üldözéséről az oszmán birodalomban, a balkáni etnikai tisztogatásokról, a kambodzsai és a ruandai népirtásról.

Villa Grande

Odd-Björn Fure, a holokausztközpont igazgatója attól tart, hogy a szudáni Darfúrt is hozzá kell majd számítani ezekhez. A 62 éves bergeni történész a történelem összstruktúrájába akarja újra beleilleszteni a holokausztot azzal, hogy feldolgozzák a többi népirtás témáját is. A kiállítás szólni kíván a náci korszak 15 millió civil rabszolgamunkásáról, a zsidókhoz hasonlóan haláltáborokba hurcolt romákról, homoszexuálisokról és jehovistákról is.

A Quisling-féle "Villa Grande" holokausztközponttá alakításának ötletével a sachsenhauseni koncentrációs tábor egy túlélője, Björn Egge nyugalmazott tábornok állt elő a 90-es évek végén és a terv sokakat megnyert.

Nem emlékház

A náci korszak iránt nosztalgiát érző látogatók hiába keresnek majd Quisling-relikviákat a leendő múzeumban, jóllehet az 1945. október 24-én hazaárulás miatt kivégzett kollaboráns miniszterelnök dolgozószobája ugyanúgy egykori állapotában fennmaradt, tölgyfabútoraival és -polcaival együtt, mint felesége, Maria díszes budoárja. A kiállításba csak Quisling - szintén berendezésével együtt - fennmaradt földalatti bunkerét vonják be.

Az oslói holokausztközpont elsősorban nem az érzelmekre kíván apellálni, mint ahogy azt például a washingtoni holokausztmúzeum teszik, inkább a racionális megismerésre helyezi a hangsúlyt, és azt a kérdést firtatja, hogyan lehet megakadályozni hasonló események megtörténését a jövőben.