Nem jött el a reformkor

A szlovák gazdaság még jól teljesít, 2019 első negyedévében 3,7 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ennek megfelelően a munkanélküliség is rekordszintre csökkent, és a bérek növekedése is átlagon felüli. Ne hagyjuk azonban, hogy ezek az adatok túlzott elégedettséggel töltsenek el, ugyanis a felszín alatt továbbra is olyan hiányosságok húzódnak meg, melyek a közeljövőben komoly gondokat okozhatnak. Ezekre a hiányosságra két nemzetközi elemzés is felhívta az elmúlt hetekben a figyelmet. 

Június első hetében jelent meg az európai szemeszter 2019. évi tavaszi csomagja, melyet az Európai Bizottság elemzői készítettek. Ez a dokumentum országspecifikus ajánlásokat tartalmaz: az Európai Bizottság a következő 12–18 hónapra vonatkozóan nyújt gazdaságpolitikai iránymutatást az uniós tagállamoknak. Szlovákia számára a legfontosabb tanulság ebből a dokumentumból az, hogy a közszféra több területén is olyan hiányosságok vannak, melyek hátráltatják a jövő szempontjából létfontosságú innovációkat. A bizottság elemzői felhívják például a figyelmet a kutatás-fejlesztés állami támogatási csatornáinak széttördeltségére, ami csökkenti a források felhasználásának hatékonyságát. Kevés előrelépés történt az egyetemek és a vállalati szféra közötti tudástranszfer területén, és a Szlovák Tudományos Akadémia transzformációja sem tekinthető sikeresnek. Ehhez még hozzájönnek az oktatási rendszer problémai, amelyek közül talán a szegényebb családokból származó diákok gyenge tanulmányi eredményei a legégetőbbek. A nem túl pozitív képhez hozzájárul az állami hivatalok hatékonyságproblémája és a vállalkozói szféra túlzott adminisztratív és szabályozási terhelése. 

A felsorolt hiányosságok visszaköszönnek a legújabb nemzetközi versenyképességi listán is: Szlovákia csak az 53. a vizsgált 63 ország közül. Igaz, hogy az ország az előző évhez képest két helyet előrelépett a listán, de a visegrádi országok közül még így is a legkevésbé versenyképes. Összehasonlításképpen: Csehország a sokkal előkelőbb 33. helyet tudta megszerezni, és a nemrég még mögöttünk lévő Lengyelország is befért a világ negyven legversenyképesebb gazdasága közé. A lista szerzői Szlovákia legnagyobb hiányosságait is feltüntetik, amelyek több mint ismerősek. Ismét előkerül az oktatási reform szükségessége, ami felkészítené a hazai munkavállalókat a negyedik ipari forradalomra. Emellett már krónikus a képzett munkaerő hiánya. A kihívások listájáról nem hiányzik a fizikai, a digitális infrastruktúra alulfejlettsége és az állami kiadások reformjának szükségessége sem. Nagyrészt tehát pontosan azok a dolgok, melyek az Európai Bizottság jelentésében is megjelennek. Az igazság az, hogy ezek nem új dolgok, már legalább egy évtizede rendre felbukkantak különböző listákon és elemzésekben. 

Sajnos a legtöbb témában csak korlátozott előrelépés történt, és a jelenlegi kormányzati ciklust is nagyrészt elpazaroltuk. 

A választásig fennmaradó hónapokban számottevő reformok nem várhatók, a kormánypártok jó ideje csak a szociális csomagokra koncentrálnak, ám ezek a felsorolt problémákon nem sokat segítenek.

Bízzunk benne, hogy a következő választási ciklusban olyan pártok kerülnek kormányra, amelyek végre komolyan előrelendítik az oktatási rendszer reformját és hatékonyabbá teszik a közszféra működését.

Ellenkező esetben fel kell készülnünk arra, hogy a nemzetközi összehasonlításokban Szlovákiát továbbra is a lemaradó országok csoportjában találjuk.