Nem érdekel, oldják meg!

Két zápor közt rostokoltak a Magatehetetlen Mamuthoz címzett, fenyőrönkökből épített üdülőövezeti pohárszék teraszán, és figyelték, ahogy a hegygerincekről le-leszaladó szeleburdi szélgyerekek meg-megtáncoltatják a söreik poharaikból ki-kikukucskáló habsipkáit. És búslakodtak. Bandika gyerekkora óta MTK-drukker, a Hungária körút neki… hogy is mondjuk… az ő Bakonya, mint Adynak volt Párizs. Stadionnyi fájdalmában most Ervin osztozott, ám közben alattomos módon próbálta ráterelni a szót a közelgő európai parlamenti választásra. Elújságolta a barátjának, hogy újabb óriásplakátokra lett figyelmes a bekötőutak mentén, a plakátok feliratai szerint pedig Európa jövője ő kezében van, meg ha meg akarjuk változtatni, vagy javítani Brüsszelt, akkor most kell kinyitni a szerszámos ládát. Hozzátette: az EZO TV-ben egy Baltazár nevű kövér, szakállas, zöld kardigános személy kijelentette, hogy 

aki szombaton az EP-szavazás idején, kiri-karikázás közben natúr csirkemellet tart zakója zsebében, lehunyja szemeit, és 28 másodpercig gondol valamire, az a valami a következő költségvetési ciklusban teljesülni fog. 

De miért pont 28? – kérdezte Bandika. Majd megtudta, azért, mert az Európai Uniónak 28 tagállama van, ezt szimbolizálja a 28 csillag a kék zászlón. Erről Bandikának ismét eszébe jutott az MTK, arról a kiesés, arról meg az, hogy az MTK-val a Haladás is kiesett, arról meg az, hogy a szombathelyi Haladás többségi tulajdonosa jelenleg az az Illés Béla, aki fénykorában szintén az MTK csatára volt. Neki is állt, hogy lekortyolja söre felét, ám oly sűrűn patakzottak a könnyei, hogy amíg Bandika kortyolt, addig a két könnypatak visszapótolta a pohár tartalmát. Ervin el is csodálkozott a mutatványon, és kezdte magát egy népmesében érezni, amelyben most itt valaki éppen megtalálta a kiihatatlan söröspoharat. Bandika is meglepődött, miután visszatette a poharat a rönkasztalra, mert bizony alig hiányzott belőle. Be is vallotta, hogy kortyolás közben azon gondolkodott, mit kívánjon a szombati kiri-karikázás közben. Azt fogja kívánni, hogy Brüsszelben hozzanak törvényt arról, hogy az MTK a 21. században már ne eshessen ki többé az NB I-ből. Ervin erre felvilágosította őt, hogy ez nem az unió hatásköre. Nem érdekel, kinek a hatásköre, oldják meg! – zárta le a vitát Bandika. Ervin ekkor dilemmájának adott hangot. Nem érti, miért van az, hogy minél kevesebb információval rendelkezik valaki egy témáról, annál könnyebben mond arról a témáról véleményt. Ezt alátámasztani látszik az a néhány eset is, amikor az utóbbi időben szakemberekkel találkozott, akik olyan sok mindent tudtak már a saját szakterületükről, hogy mindennemű kijelentéstől óvakodtak, és semmilyen kérdésre nem voltak képesek igennel vagy nemmel válaszolni, és minden választ úgy kezdtek, hogy „attól függ”, meg „ahogy vesszük”. Bandika ismét a múltjához nyúlt: még emlékszik arra, amikor az MTK-stadionban a 90-es évek legelején David Bowie lépett fel, előtte Sziámi, ám egy hirtelen áramkimaradás miatt nagy késéssel, ugyanis a stadion gondnoka hazament vacsorázni és magával vitte a transzformátor kulcsát. De megoldották.

A szerző a Vasárnap munkatársa