Nem csupán áremelés volt a hónap elején

Tekintsünk előre – állítják egyöntetűen még a banki elemzők is a hír hallatán, hogy a tavalyi külkereskedelmi deficit minden valószínűség szerint meghaladta a soha nem látott százmilliárd koronát. Pánikra nincs ok, de azért idén már változnia kellene a helyzetnek – mondják, és erre sokféle lehetőséget felsoroltak. Például abban reménykednek, hogy a kivitelt alapvetően befolyásoló pozsonyi Volkswagen számára véget ér a fél éve tartó megtorpanás, és a nyugati piac élénkülése, illetve a tervezett új típus gyártásának megkezdése után a cég újra javítja a statisztikát. A pesszimistábbak szerint viszont nem várhatunk nagy javulást, hiszen a hazai kivitel látványos izmosodásához változó gazdasági szerkezetre lenne szükség, ilyesmivel azonban egyelőre nem szolgálhat az ország. A viszonylag kiegyensúlyozott helyzet fő oka, hogy a külföldről származó privatizációs bevételek tavaly jócskán kompenzálták a hiányt, ennek folytatásaként abban mindenki megegyezik, hogy az idei nyugalom (és árfolyambiztonság) záloga a gázművek részleges privatizációja. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelni a Demokratikus Baloldal Pártjának néhány napja újra felmelegített berzenkedését, kérdés persze, hogy a fogatlanná vált párt képes-e komolyan veszélyeztetni a cég 49 százalékára kiírt pályázat befejezését.

Az újévi euróélmény és a külkereskedelmi deficit problémája a héten megnyitotta az eurózónához való csatlakozás szlovákiai esélyeiről szóló vitát is. Az első hozzászólások meglehetősen riasztó és elkeserítő perspektívát rajzoltak elénk. A legfontosabbak egyelőre nem is a számok, hanem az a megállapítás, hogy a maastrichti kritériumok teljesítéséhez jól működő gazdaságra van szükség. Nálunk ugyanis a gazdasági reform eddig főként a jegybank, illetve a kormány megszorító intézkedéseiből állt. Ha viszont az ország vezetése csak néhány makrogazdasági mutató javítgatására összpontosít, az megfelelő alapok nélkül más mutatók összeomlását vonja maga után, ahogyan ez most a külkereskedelmi deficittel történt. Ilyen stílussal viszont abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a távoli jövőben legalább a nyugdíjunkat euróban kaphatjuk meg. A január elején nehezen induló hétköznapok és az ilyenkor szokásos latolgatások mellett ne feledkezzünk meg a tűzijátékról sem – a december utolsó napjaiban hozott döntésekről és a januártól érvényes változásokról. Bár a részletekről egyelőre nagy a hallgatás, eldőlt, hogy az állami biztosítót a legnagyobb német biztosítótársaság veszi meg. Ezzel ugyan a szlovák piacon újra egyetlen biztosító kerül domináns helyzetbe, de ez mégiscsak más, mint amikor az állami cég vagyonát minden bársonyszékbe került garnitúra saját perselyeként kezelte. Meghirdették a Postabank eladását, ha ez valóban sikerül, akkor a hazai bankpiacról eltűnik az utolsó, nagyon kockázatos elem. A jegybank pedig január elseje óta régen várt kényszerítő eszközökhöz jutott a rosszul gazdálkodó bankok kiszűréséhez. Az államvasutak kettéosztásával döntő szakaszába érkezett a nagy pénznyelő intézmény átalakítása. Hasonló helyzetben vannak a villamosművek is, amely ugyan még a tervezett csigatempónál is lassabban változik, de a folyamat, úgy tűnik, megfordíthatatlan. Sok halasztás után megkezdődött a villamosenergia-piac liberalizálása. Az illetékesek egyelőre óvatos duhajok, de a most megtett első lépés mégiscsak hihetőbbé teszi, hogy egykoron mi is megválaszthatjuk, kitől kapjuk az áramot. A Szlovák Távközlési Vállalat az áremelésen kívül 20 százalékos létszámcsökkentést jelentett be. A cégnek még egy éve van arra, hogy kikönyökölje a helyét a liberalizálás előtt álló távközlési piacon. Erre minden eszközt felhasznál, igaz, egyelőre csupán azt érte el, hogy havi tizenötezerrel csökken előfizetőinek száma. Az elbocsátásokkal kapcsolatban azért van egy jó pontjuk, az érintettek egy ügynökség segítségével kereshetnek maguknak megfelelő új állást – bár nálunk az elmúlt években jócskán került sor hatalmas elbocsátásokra, ilyen jellegű gondoskodásról eddig nem hallottunk. Komárom és környéke szempontjából nagyon fontos fejlemény, hogy a vagyonalap kiírta a hajógyár eladására vonatkozó pályázatot. A cég hétköznapjairól szóló hírek riasztóak, így legfeljebb reménykedhetünk, hogy gyorsan tulajdonosra talál és sikerül lezárni a sötét múlt újabb fejezetét.