Nehéz idők elé néz a hazai egészségügy

Nem tudni, hogy a nyaralásról ma hivatalába visszatérő tárcavezető miként fogadja a tiltakozást, várható viszont, hogy megpróbálja lesöpörni az asztalról. Úgy mint hónapokkal ezelőtt, amikor a kamara szorgalmazta a társadalmi-szakmai vita szükségét.

Rudolf Zajac annak hangoztatásával is igyekezhet elkerülni a párbeszédet, hogy azt állítja majd – mint eddig is oly sokszor –, az érdekképviseletek nem a köz javát védik, hanem a sajátját. Mert a mindentudó reformcsapat nem tartotta fontosnak, hogy elsőnek azokat győzze meg a reformok életképességéről, akiktől megköveteli a törvények végrehajtását. Érthetetlen, miért tér ki az érdemi vita elől és miért tárgyal csakis azokkal, akik nagyjából egyetértenek a változtatásokkal.

Nemrég kiderült, hogy a minisztérium a könnyebb ellenfelet célozta meg, ugyanis a lakosságot kívánja meggyőzni – 120 milliós kampány keretében – a reform fontosságáról, sőt előnyeiről. Ugyanis a reformerek szerint az elfogadott törvények megállítják az ágazat eladósodását, megszüntetik az egészségügyben uralkodó korrupciót, és nem utolsósorban szavatolják az ellátás minőségének emelését. Ennek feltétele persze az, hogy az egészségbiztosítók és az állami kórházak részvénytársaságokká alakulnak.

Nos, és éppen ez az, amit az orvosi kamara, valamint a több tízezer egészségügyi dolgozót képviselő szakmai társulások (kivéve a magánorvosokat tömörítő körülbelül háromezer fős társulást, illetve a minisztérium hatáskörébe tartozó kórházak igazgatóinak csoportját) kifogásolnak. Aggályaik jogosnak tűnnek, hiszen a részvénytársaságok nyereségorientáltsága aligha egyeztethető össze a színvonalasabb és elérhetőbb betegellátással.

Köztudott az is, hogy az egészségügy a jövőben sem számolhat jelentősebb bevételekkel. Legalábbis az állam részéről nem, ugyanis az állam az általa biztosítottak ellátásáért továbbra is kevesebbet fizet, mint az állampolgár.

De mert az árak emelkednek, valakiknek állniuk kell az ágazat növekvő terheit. Az egészségügyi reform buktatóira figyelmeztetők szerint nem a részvénytársaságokká alakult egészségbiztosítók és kórházak kontója, hanem az egészségügyi ellátásra szorulók pénztárcája fogja bánni a példa nélküli módosításokat.