Néhány szó az értelmiségről

Leszögezhetjük, hogy az elmúlt évtizedekben a diplomások lakosságon belüli aránya folyamatosan növekedett. A 2021-es népszámlálás szerint az összlakosság 15,77 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a szlovákok 17 százaléka, a magyaroknak pedig 10,28 százaléka. Megjegyzem, amikor 1995-ben az első szlovákiai magyar értemiségkutatást végeztem, a magyarok 2,89 százaléka, az iskolai végzettséggel rendelkező magyaroknak pedig a 3,64 százaléka volt diplomás. Ez akkor 16 407 főt jelentett, a legújabb adat szerint pedig 43 388 személyről van szó. A növekedés tehát egyértelmű. A következő adatok már nem a népszámlálásból, hanem a 2023 februárjában végzett kérdőíves kutatásunkból származnak, s ebben az egyetemet végzett csoportra vonatkoznak. Ők a minta 16,8 százalékát alkották, ami 175 személy volt. Ez persze nem nagy szám, messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le belőle, ugyanakkor azért érdemes megnézni az eredményeket, mert több tekintetben is alátámasztják a korábbi kutatások értelmiségre vonatkozó tendenciáit (arról nem beszélve, hogy szlovák ügynökségek akár ennél kisebb számú magyar megkérdezett válaszaiból is vonnak le messzemenő következtetéseket).

Először is nézzünk néhány alapvető jellemzőt! Nemi megoszlás szerint a diplomások 47 százaléka férfi, 53 százaléka nő. A diplomások között a fiatalok, középkorúak és idősebbek megoszlása 30:46:24 százalék, míg a nem diplomások között 23:34:43 százalék.

Lakhely szerint is különböznek egymástól a diplomások és a nem diplomások: az előbbiek 55 százaléka lakik városban, 45 százalékuk falun, az utóbbiaknak pedig 59 százaléka falun és 41 százalékuk városban. A foglalkozási státusz kérdésében az értelmiségiek elsősorban az állami/közszféra alkalmazottai, míg a nem diplomások inkább a magánszféra alkalmazottai. A diplomások 44 százaléka vezető beosztású a nem diplomások 18 százalékával szemben (itt már részben megmutatkozik az, amire az elején utaltam, hogy az elit többnyire közülük kerül ki).

Nemzeti hovatartozásukat a szlovákiai magyarok hosszú távon az anyanyelvük és a kultúrájuk alapján határozzák meg. Az értelmiségnél még erősebben hat ez a tényező (a diplomásoknál 68 százalék, a többieknél 63 százalék), ugyanakkor kevésbé jellemző rájuk, hogy olyan nemzetiségűnek tartanák magukat, amilyen az állampolgárságuk (a diplomások 4, a többiek 10 százaléka). A többiekkel összehasonlítva az értelmiség nagyobb felelősséget érez azért, hogy ez az anyanyelv és kultúra fenn is maradjon (a diplomások 71, a nem diplomások 64 százaléka).

Az értelmiség a közéleti és politikai események iránt is jobban érdeklődik (a diplomások 90, a többiek 77 százaléka), viszont 52 százalékuk nem szeretne aktívan részt venni a politikában. Ugyanakkor választási hajlandóságban és választási részvételben aktívabbak a nem diplomásoknál. Például a 2022-es megyei választáson 77 százalékuk vett részt (a többiek közül 59 százalék). Az előre hozott parlamenti választáson – amit a nem diplomások 73, a diplomások 77 százaléka üdvözölt – is többen készültek részt venni, mégpedig az értelmiség 86 százaléka, míg a nem diplomásoknak 67 százaléka. Az is árulkodó jel, hogy az értelmiség kevésbé kerülte a politikai jellegű kérdéseket, kevésbé hárította a válaszadást. Hét hónappal a szeptemberi parlamenti választás előtt 56,3 százalékuk szavazott volna a Szövetségre, egyébként pedig a Szövetség addigi tevékenységével 23 százalékuk volt elégedett a nem diplomások 18 százalékával szemben. Viszont a szlovákiai magyar politikusok tevékenységével enyhén elégedetlenebbek voltak, mint a nem diplomások (a diplomások 8 százaléka, a nem diplomások 11 százaléka volt velük elégedett).

Azt, hogy szeptember 30-án ténylegesen kiket választott az értelmiség (és a többiek), egy épp most zajló felmérésben próbáljuk megtudakolni.