Most dilemmáztunk, vagy mégsem?

Pörögtek az órák. Lesz. Nem lesz. Lesz. Vagy mégsem. Aztán két órával a kezdés előtt bejelentették, hogy mégis, majd pedig negyedórával előtte azt, hogy mégsem. Illetve, hogy este tízre halasztják. Elhiszem, hogy a budai villákból, a NER-es luxusszállodákból, vagy éppen a Karmelita pompás, Dunára néző teraszáról édesmindegy volt, hogy mikor is lövik fel az első pirotechnikai eszközt. Pezsgővel, királyrákos falatkákkal a kézben biztosan gyorsan múlt az idő. Nemhiába hívták a közösségi médiában „aperitif törzsnek” az igen tisztelt grémiumot is…

Mégsem volt ez tisztességes eljárás. Elsősorban a vidékiekre, vagy a határon túliakra nézve nem.  Hiszen a Dunaszerdahelyen élők este hét után már hiába is indultak volna Budapestre, lekésnek a tűzijátékról, ha tényleg kilenc órakor kezdődik. Illetve mégis elindulhattak volna, ha tudják, hogy tíz órára halasztják a kezdést… És ha mégis elindultak, már le sem kellett feküdniük, szinte indulhattak is másnap munkába, mire hazaértek… 

A fővárostól távolabb élők szempontjából sokkal elfogadhatóbb volt a tavalyelőtti megoldás, amikor végül az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőivel vitették el a balhét. Akkor időben döntöttek, ki is rúgták őket. Akkor azt mondták, hogy esni fog, de egy csöpp sem hullt. Most azt mondták, hogy nem fog esni. Zuhogott Budapesten. Merjen ilyen előzmények után bárki is dönteni? Megértem a dilemmát.

Mégis, normális körülmények között, a labilis időjárás miatt idén is időben kijelölhettek volna olyan, közeli napot, amikor egy csepp eső sem várható. Sok ilyen nap van előttünk. Tervezhető nap. Még vidékről is, még a határon túlról is. 

Egyébként pedig, a budapestieket is eláztatták, legalábbis azokat, akik a peremkerületekből mentek a Duna-partra. Szó szerint. Kovács határozottan bizonytalan ígérete ellenére. 

Nem az emberek voltak itt fontosak, hanem valami más. A költségek biztosan nem, hiszen ez a kormány sok fölösleges dologra tudja szórni a pénzt, miközben sok létfontosságúra sajnálja. De lehet, hogy még így is elég macerás lett volna átcuccolni vagy őriztetni ezt az óriási mennyiségű pirotechnikai eszközt és fénytechnikát hosszú napokig. 

Az is megeshet, hogy egész egyszerűen be kellett várni az összes, notóriusan késő vonatot, mire nagy nehezen valamennyi fölpöfögött Budapestre. Hét-nyolc óra helyett este tízre. Akkora, amikor az első rakétákat fellőtték, és kezdődhetett végre a világra szóló, pazar show, Európa legbizonytalanabb tűzijátéka. Ami a nemzeti büszkeséget, magabiztosságot, összetartozást volt hivatott erősíteni. Rögzítsük itt és most, hogy a tizenöt milliárd forintos, látványos tűz- és fényjáték el is érte a célját, tényleg gigantikus show-t állítottak össze a rendezők. Csak az oda vezető útért volt kár. Vagy mégsem? Nem tudom. Elbizonytalanodtam. Döntsön inkább valaki más!