Mint mindig

<p>Emlékezetes mondat hagyta el Viktor Csernomirgyin egykori orosz kormányfő száját egy sikertelen reformkísérlet után: A legjobbat akartuk, de úgy sült el, mint mindig. Ugyanezt mondhatjuk el a közigazgatási reformunkról is.</p>

Az első Dzurinda-kormány idején Viktor Nižňanský kormánybiztos igazán jó reformtervezettel állt elő: decentralizálás, természetes régiókra épülő megyerendszer, az állami jogkörök átruházása az önkormányzatokra. A reform teljesen megváltoztatta volna az államigazgatási berendezkedést. Csakhogy a parlament 2001-ben egy annyira kibelezett változatot fogadott el, hogy az átfogó reformtervekből nem maradt semmi, csak adminisztratív átszervezés, amit bármikor helyettesíthetne egy újabb adminisztratív átszervezés. A 16 vagy 12 természetes régióra épülő megyerendszer helyett (amelyet a lakosság is a sajátjának érzett volna) az akkori ellenzéki pártokkal (HZDS, SNS és a Smer akkori egyetlen képviselője) összefogva két kormánypárt, a Migaš-féle SDĽ és a Hamžík-féle SOP 8 megye létrehozását szavazta meg. Mesterségesen létrehozott adminisztrációs területi egységek jöttek létre, melyeknek semmi közük a természetes földrajzi régiókhoz. Ez azonban csak a probléma egyik része, a másik, hogy a reform teljesen értelmét vesztette. A megyék nem kaptak olyan jogköröket, hogy a régióban beindíthassák a szociális és gazdasági fejlődést. A megyefőnök és a megyei képviselőtestület nem igazgatja az adott régiót, csupán biztosítja annak működését és a lakossági szolgáltatások egy részét: elvileg rendben tartja a másod- és harmadosztályú utakat, középiskolákat hoz létre (vagy éppen szüntet meg), biztosítja a szociális otthonok, kórházak stb. működését. Mindezt bármelyik más hivatal is elláthatná. A számok nem hazudnak, így hűen tükrözik, mekkora a megyék súlya az ország irányításában, és megmutatják azt is, hogy súlyuk egyre csökken. 2008-ban a kormány 12 milliárd euró felett rendelkezett, a megyék 1,12 milliárd eurós keretből gazdálkodtak. Öt év alatt érezhető változás állt be. A kormány idén 17 milliárd euró sorsáról dönt, a megyéknek be kell érniük 1,06 milliárddal. Arra hivatkozva, hogy a megyei önkormányzatok nem tudtak kellő legitimitást szerezni a választókból (tíz emberből csupán kettő vesz részt a választásokon), a Smer kiötlötte, hogy megszünteti a jelenlegi megyerendszert. Ami kivitelezhetetlen terv, mert a megyerendszer működtetése az alkotmányban van lefektetve. Ami kivitelezhető - a megyék számának csökkentése, amit Robert Fico kormányfő már meglebegtetett. Ezért lehetséges, hogy a hétvégi választás lesz az utolsó, amikor a nyolc megyében az urnákhoz járulhatnak a szavazók. Persze, ez még korántsem biztos. Ha a Smer mind a nyolc megyében megnyeri a választást, a megyei káderek foggal-körömmel ragaszkodni fognak az eddig, „jól bevált rendszer“ fenntartásához. És valóban: miért fogna a Smer olyan átszervezésbe, amellyel a saját embereinek feneke alól húzná ki a széket? A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?