<p>Budapesten a Folyóiratok éjszakáján találkoztam Orbán Sándorral, egy számítástechnikai szakközépiskola testnevelő tanárával és neveltjeivel, akik tavaly az Ifjúsági Karate Világkupán 11 érmet nyertek. </p>
Mindenki fejlődik
Ez önmagában is nagy eredmény, de valójában csak része egy sokkal nagyobb sikernek. Orbán Sándor ugyanis kitalálta a Komplex 3+T nevű sokoldalú tehetségfejlesztő módszert, amit nem ismerek annyira, hogy behatóan elmagyarázzam (ám utána lehet nézni), de láttam a gyümölcseit, s azok nagyon meggyőzőek. Sokan úgy tartják, hogy az élsportolók buták, az okos diákok viszont reménytelen antitalentumai a sportnak, maximum annyit tudnak, hogy csüggedten és megadóan „lógnak a szeren”. Vagyis az ész és a testi ügyesség kizárják egymást. Az Orbán-tanítványok ezt cáfolják: kimagasló sportsikereik mellett szavalnak, novellákat írnak, sporttudományi kutatásokat végeznek, művészeti díjakat nyernek, s a tanulásban is élen járnak. S láttam, hogy roppant jókedvűek, magabiztosak, de nem önteltek! A tanár úr elmondta, hogy mivel a reáltípusú szakközépben alig van művészetoktatás, a karatecsapat tagjainak – akiknek egyébként az osztályfőnöke – kötelezővé tette a részvételt a szavalóversenyen. A gyerekek „kényszerítve” voltak a versolvasásra, de sokan ekkor és így fedezték fel az irodalmat és azt, hogy lehet kedvenc költőjük. Az edzések után mesterükkel gyakran ezekről beszélgettek. A diákok az osztályfőnöki órán is kapnak házi feladatot: egyvonalas, azaz toll felemelése nélküli rajzokat kell készíteniük, vagy novellákat írnak, de kizárólag kézzel. Munkáikat a szülői értekezleteken is bemutatják, előadják. A sportkutatás olyan gyakorlati témákra irányul, amelyek tanulmányozásából a gyengébb sportképességűek is profitálhatnak, például így szerzett tudásukkal segítik a jó sportolókat, ugyanakkor tornából is kitűnő érdemjegyet szerezhetnek. Ezzel megszűnik a mozgással szembeni ellenérzésük, feloldódnak a gátlások, s a korábban ügyetlennek tűnő fiatal egyszeriben ügyes lesz. Mindenki fejlődik valamiben – többnyire mindenben. Eszembe jut a mai szülők gyakori panasza, hogy a gyerekek szörnyen le vannak terhelve. Vannak, akik harcolnak a házi feladatok ellen. Nemrég hatalmas online-egyetértés kísérte egy szakember cikkét arról, hogy fölösleges a gyerekeket iskola utáni tevékenységre sarkallni, inkább pihenjenek a maguk módján. Sokaknak az Orbán-tanítványok is leterheltnek tűnhetnek, de én inkább a tanár úrnak és a szülői tapasztalatomnak hiszek: a legjobb pihenés a megfelelő terhelés. És ez nyáron is érvényes.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.