Minden nagyon szép, nagyon jó

A NATO-tagság elérését célzó, 2002-re szóló éves felkészülési program a külügyminisztériumban született, 2001 szeptemberében. Előkészítését a kormány PRENAME nevű tanácsa végezte, amely az országot a NATO-tagságra hivatott felkészíteni. A NATO-csatlakozás öt feladatcsoportjának megfelelően a dokumentum is öt fejezetből áll, a tagság politikai-gazdasági, védelmi és katonai, valamint anyagi vetületein kívül a biztonsági és a törvényalkotási feladatokat, az eddig elért eredményeket és kitűzött célokat is számba veszi.

A kötelező formulákon, vagyis a demokrácia, törvényesség ideái, az egyéni szabadságjogok melletti elkötelezettség említésén túl – az utolsó pillanatban aktualizálva a jelentést – Szlovákia biztosítja partnereit, hogy a nemzetközi terrorizmust a 21. század legkomolyabb veszélyei között tartja számon, és ezért a formálódó terroristaellenes koalíció tagja kíván lenni.

2002-ben, állítja a program, az ország realista módon, a lehetőségek figyelembevételével közelít a NATO-tagságot megelőző feladatok felé. „Szlovákia fő célja, hogy a NATO szavahihető partnere, majd megbízható szövetségese legyen, tagsága a Szövetség számára előnyös lesz, befogadása pedig erősíti majd az európai biztonságot és stabilitást” – áll az összességében sem túl szerény jelentésben.

Az ország az előttünk álló felkészülési időszak alatt erősíteni kívánja a demokratikus intézmények szerepét, mélyíteni igyekszik a mértékadó politikai erők konszenzusát az integrációs kérdésekben, javítani fog a közvélemény tájékozottságán a védelmi kérdéseket illetően, és meg akarja valósítani a fegyveres erők Model 2010 „fedőnevű” reformját. Ez utóbbi kezdeményezés a szlovák hadsereg teljes átszervezésével hosszú távon gyakorlatilag új védelmi doktrína bevezetését jelenti, amely teljes interoperabilitást biztosítana a NATO haderejével.

A felkészültségről szóló jelentésben alig-alig találunk említést a negatívumokról, a dokumentum készítői írás közben bizonyára rózsaszín szemüveget viseltek. ĺgy csak egy félmondat utal arra, mennyire megrendítette a kormánykoalíciót a közigazgatási reform körüli hercehurca, a megyék számáról folyó, késhegyre menő vita, a parlamentben össze-vissza szavazgató koalíciós „partnerek” viselkedése, az MKP által kilátásba helyezett kilépés és a többi. „A kormány stabil maradt, és a közigazgatási reform sikeresen folytatódik” – kerüli el a részletezést a szlovák külügy jelentése.

A dokumentum ugyan azt is elismeri, hogy az elmúlt időszakban a korrupció mértéke az egészségügyben és a rendőrség állományában megnőtt, viszont elismeréssel szól a kormányban júniusban elfogadott korrupcióellenes akcióprogramról. A korrupció főleg azokon a területeken nőtt meg, amelyek „viszonylag függetlenek az államigazgatástól”, írja a jelentés, példaként pedig a bíróságokat és az oktatásügyet említi. „Azonban a globális helyzet pozitív fejlődés felé mutat”, fogalmaz a dokumentum, hozzátéve, hogy általánosságban véve Szlovákiában csökken a korrupció.

Brüsszelben a szlovák küldöttség jelentésének meghallgatása után a NATO-tagállamok kérdéseinek nagy része a romákkal kapcsolatos gondokról szólt, ezt Ján Figeľ külügyi államtitkár is elismerte a NATO-ban tartott sajtótájékoztatón. A 2002-es államigazgatási terveket számba vevő jelentés is részletesen foglalkozik a romákat érintő kérdésekkel, a szlovák kormány sikeres lépéseivel, a romaprojektumokra szánt összegek nagyságával, az azonban csak a sorok közül olvasható ki, hogy az országban megszaporodtak a rasszista indíttatású bűncselekmények. A felkészültséget taglaló jelentés készítői említést sem tesznek a romák közel százszázalékos munkanélküliségéről vagy nyugatra vándorlásukról.

A NATO-tagállamokkal ismertetett dokumentum kitér az Oroszországhoz fűződő „barátságos, partneri, átlátható és kiegyensúlyozott” viszonyra, megemlíti a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fontosságát, azonban a szlovák–orosz biztonságpolitikai együttműködést teljes mértékben a NATO és Oroszország viszonyától teszi függővé. Szlovákia és Ukrajna viszonya barátságos és felhőtlen, olvasható ki a jelentésből. Sőt: Pozsony demokratikus államként tartja számon Ukrajnát. Erről nemrégiben Leonyid Kucsma elnök szlovákiai látogatása alkalmával meg is bizonyosodhattunk.