Milliárdos látszatharc

A 2020-as parlamenti választást követően felálló kormány – a koronavírus-járványra hivatkozva – hatalmas pénzszórásba kezdett. Míg az államadósság 2019-ben a bruttó hazai termék (GDP) alig 48 százaléka körül mozgott, idén elérheti a 61,5 százalékot. Az államkassza bevételei tavaly is eurómilliárdokkal maradtak el a kiadásoktól, idén pedig a tervek szerint újabb 5,5 milliárd euróval nő az adóssághegy.

A hivatalos kormánypropaganda szerint szó sincs ablakon kidobott pénzről, az ország újabb látványos eladósodása „a világjárvány okozta gazdasági válság negatív következményeinek enyhítését szolgálja”.

A kormánypropagandának azonban már csak a jelenlegi kormánypártok legelszántabb szavazói dőlnek be, ha még egyáltalán vannak ilyenek. A Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) legfrissebb felmérése szerint a vállalkozók döntő többsége katasztrofálisnak tartja a kormány járvány elleni harcát. A megkérdezettek alig tizede számolhatott be arról, hogy az állam segített pótolni a járvány okozta bevételkieséseiket, sokan szerint pedig a támogatások feltételeit eleve úgy szabták meg, hogy a vállalkozók egy része ne tudja teljesíteni azokat.

A vállalkozók nagy része szerint az állam nemhogy nem segít rajtuk, hanem még a járvány elleni harc költségeinek egy tetemes részét is az ő nyakukba varrja, miközben az óvintézkedéseket olyan gyakran és kiszámíthatatlanul módosítgatják, hogy vállalkozó legyen a talpán, aki kiigazodik rajtuk.

Az elmúlt évet értékelve Richard Sulík gazdasági miniszter 2021 legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy sikerült kibuktatni a kormányfői székből Igor Matovičot, akit Sulík szerint az „egyértelműen jobb” Eduard Heger váltott. A gazdasági miniszterrel ez esetben teljes mértékben egyetérthetünk. Persze, nem azért, mert Heger olyan jó kormányfő. Hanem azért, mert Szlovákiában kevés olyan ember van, aki Matovičnál is alkalmatlanabb lenne kormányfőnek. A probléma csak az, hogy ez duplán igaz a pénzügyminiszteri posztra, Matovič ugyanis ezt is őrültnél őrültebb ötleteinek megvalósítására használja fel, aminek a levét végül mi isszuk meg. Az igazsághoz hozzátartozik persze az is, hogy Sulík kritikája leginkább a „bagoly mondja verébnek” kategóriába tartozik, hiszen ő és Milan Krajniak munkaügyi miniszter ugyanúgy felelős a vállalkozások nehéz helyzetéért, mint Matovič. Változásra ráadásul idén sem számíthatunk, ezt a koalíciót ugyanis már csak az uniós helyreállítási alapból származó eurómilliárdok ígérete tartja össze, a következő választáson pedig valószínűleg már nem tartanak igényt a vállalkozók szavazataira.