Milliárdok kiberháborúra

<p>Miközben New Hampshire-ban zajlott az amerikai előválasztási küzdelem, Barack Obama bedobott egy nagyobb kavicsot az állóvízbe. Egy olyan ügyben, amely minket itt, Közép-Európában is húsbavágóan érint: a kiberbiztonságról van szó.</p>

Az amerikai költségvetésben is sokszor nyesegetik a tételeket, Irak után ez katonai téren is érezhető volt. Most azonban a Fehér Ház bejelentette, hogy plusz 5 milliárd dollárral 19 milliárdra emelné 2017-ben a kiberbiztonsági büdzsét. Az összeg nagysága elég sokat elárul a veszély nagyságáról.

Nem véletlen, hogy Obama e területen mer emelni: egyrészt itt számíthat a Kongresszusban kétpárti támogatásra, másrészt az elmúlt években nagyon szemtelen és sikeres támadásokat hajtottak végre amerikai kormányzati és civil célpontok ellen. Legutóbb az FBI egyik belső telefonkönyvét is közzétette egy hacker, és feltehetőleg kínai hackerek megszerezték több millió köztisztviselő évekre visszamenő személyes aktáit. Még sorolhatnánk, hány érzékeny behatolás történt – és ezek csak azok, amelyekről egyáltalán tudunk.

Ne felejtsük el, hogy az éles balti–orosz ellentétek idején orosz hackerek rendszeresen támadták az ellenfél kormányzati online infrastruktúráját. A reguláris erőkkel egyenrangúnak, és egyformán veszélyesnek tekinthető ez a háború. Egy ország kiszolgáltatottsága azon is múlik, hogy mennyire modern eszközöket használ hálózatra kötött infrastruktúráin. Ilyen szempontból az USA nagyon veszélyeztetett, így nem csoda az óvatossága. De néhány kelet-európai országban is könnyen pánikot lehetne okozni, ha pár napra megbénulnának a pénzautomaták, vagy más, a lakosság hétköznapi életét érintő szolgáltatás leállna: több napos áramszünet, logisztikai problémák, az internet teljes kiesése, kórházak leállása, lehetne sorolni, mennyire érzékeny pontokat érinthet egy-egy elektronikus vagy online támadás.

A NATO komoly befektetéseket tett, hogy ezekre felkészítse tagországait. De ahogy közös hadsereg sincs, csak közös bevetés; úgy gyaníthatóan közös antihackerek sincsenek, csak nemzeti kiberbiztonsági intézkedések. Itt is érvényes: nemcsak a megelőzés, hanem a válaszcsapás is fontos.

Amerika megengedheti, hogy ezekre a kihívásokra sok pénzt költsön. Közép-Európa és az unió viszont nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne költsön el erre legalább arányos és szükséges összegeket, mert ha mi a hétköznapokban nem is észleljük teljesen, de már nem a holnap, hanem a tegnap háborúit is e területen vívták.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?