Miért csak Rybanič?

A Filip Rybanič elleni banktitoksértési eljárás ügye egy év alatt jutott el a feljelentéstől a bírósági tárgyalás megkezdéséig. Egy hasonló ügyben – melyben nem a banktitkot, hanem az adózási titkot sértették meg – viszont tapodtat sem haladtak előre.

2016 márciusában, pár nappal a parlamenti választások előtt a Smer elnöke adócsalással vádolta meg a nyilvánosság előtt az egyik ellenzéki párt elnökét. Olyan dokumentumok és információk voltak a birtokában, amelyek nyilvánosságra hozásával megsértette az adózási titkot. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség nem indított hivatalból eljárást, ehhez egy ellenzéki képviselő, Ondrej Dostál büntetőfeljelentésére volt szükség.

A Btk. 264. paragrafusa szerint az üzleti titok, a banktitok és az adózási titok megsértése is bűncselekmény, ennek ellenére a kormányfő ellen nem emeltek vádat, sőt még csak eljárás sem indult ellene. Szlovákia az alkotmány szerint jogállam, de valójában csak a karikatúrája annak, hiszen a Büntetőtörvénykönyv nem vonatkozik azokra, akik éppen hatalmon vannak. Pedig ahogy Filip Rybaničot megilleti a törvényes és tisztességes bírósági eljárás, ugyanúgy megilleti Robert Ficót is, mert a 264-es paragrafus mindkettejükre és mindenkire egyformán vonatkozik.

A banktitok megsértése miatti tárgyalás folyamatosan emlékeztet bennünket a Bašternák-ügyre is. Arra, hogy Robert Kaliňák belügyminiszterre és vállalkozóra is vonatkozik az összeférhetetlenségi törvény, amely megtiltja, hogy ilyen pozícióban üzleti tevékenységet is folytasson. Kaliňák heteken át azt hangoztatta, hogy semmi köze nincs közeli ismerőse, Ladislav Bašternák üzleteihez. Még 2016. június 7-én is azt válaszolta Jozef Rajtár SaS-es ellenzéki képviselő parlamentben feltett kérdésére, hogy „soha nem kaptam semmilyen összeget Bašternák úr egyetlen cégétől sem”. Egy héttel később kiderült, hogy ez nem igaz. Kaliňák azóta sem mutatott fel semmilyen bizonyítékot, hogy az ő verziója lenne az igaz, vagyis „megvette a B.A. Haus távozó részvényesétől”, tehát Ladislav Bašternáktól céges részvényeit. Nem mutatott fel semmit, ami bizonyítaná, hogy az átutalási tranzakció úgy zajlott le, ahogy ő állítja. Ami a hajmeresztő, hogy a NAKA nyomozója és Dušan Kováčik speciális ügyész közösen elrendezte, hogy az üggyel ne foglalkozhasson Vasiľ Špirko addig illetékes ügyész sem, akitől „az ügyészi eljárás zavartalan lefolytatására” hivatkozva vették el az ügyet. Ő ugyanis nem érte volna be annyival, hogy a belügyminiszter kijelenti neki, hogy „nem történt törvénysértés”.

Filip Rybanič bírósági pere a mementó, hogy ugyanolyan súlyos vagy súlyosabb ügyek, mint az övé, egyszerűen nem kerülnek bíróság elé. Mert ha nincs, aki vádat emeljen, akkor nincs, aki ítéletet hirdessen.

A szerző a Trend kommentátora