Mi kéne, ha vóna

Tengerparti sütkérezés, aratás, vagy éppen paradicsom-befőzés közben nyilván sokaknak feltűnt, hogy négyről hárompártira olvadt a szlovák kormánykoalíció. Smer, SNS, Híd. Úgy tűnik, eléggé egymásra van utalva most ez a három párt, mivel a Smer kezdi a mostani ellenzéktől visszakapni azokat a pofonokat, vagy inkább öklösöket, amelyeket ellenzékből annak idején Mikuláš Dzurindáéknak kiosztott. Emlékezzünk csak vissza arra a véresszájú Ficóra, aki 2002–2004 táján még azt sem tudta, jobbra-e, vagy balra, csak azt, hogy meg kell mondani keményen, hogy Dzurinda és Mikloš mindent eladtak, Csáky meg, a kormányfőhelyettes, Budapestre jár beszámolni a független Szlovákia államtitkairól. Mostanra viszont Fico is kitermelt magának egy hasonlóan szívós és kitartó ellenséget Igor Matovič személyében, egészségére.

Ami a kormány munkájának szlovákiai magyar szempontból fontos vonzatait, vagy inkább azok visszhangját illeti, mintha kicsit nehezen kezdenénk felpörögni. Elsírtuk már sokszor bánatunkat a vállalhatatlan koalícióról, amelybe a Híd belépett, kiosztottuk a kemény szavakat arról, hogy ki mit ígért vagy nem ígért, betartott vagy nem tartott, ki mihez asszisztál vagy nem asszisztál. Megint megtudtuk, hogy a politika nem lányregény, és a rossz után nem mindig a jó, hanem néha a rosszabb következik. Most viszont el kellene kezdeni rámutatni a problémákra, amelyeket a Híd kormánytagként esetleg megoldhat. Már ha léteznek ilyenek. Az egyszínű Smer-kormány alatt szinte hetente merültek fel témák, amelyek közösségünk megmaradása és fejlődése szempontjából kulcsfontosságúak voltak, állítólag. Jöttek a civilek, a szakemberek, meg persze a magyar politikusok is, és hangoztatták, mi lenne a teendő. Most beállt egy új helyzet, meg van ígérve egy rakás intézkedés. Most el lehet érni bizonyos dolgokat, állítólag. Egyesek szerint többet is, mint egy sok pártból álló jobbközép koalícióban lehetne, vagy lehetett bármikor. El lehet mondani, mi kéne, ha vóna. Követelni kellene. Már ha van mit. Mert még a végén mindenki elkezdi azt hinni, hogy mindent jól csinál. Agonizálni dicső, és főleg kényelmes időtöltés, de nem biztos, hogy az a jó hozzáállás, hogy ha nincsenek magyarok a kormányban, az a baj, ha meg vannak a kormányban magyarok, akkor az. Az intelligens és magyarbarát, jobboldali szlovák politikusokból álló kormány ideje nem fog eljönni. Ha pedig mindezt sikerült magunkban átvennünk, levezetésképp gondoljunk szegény KDH-ra, amelynek még ez sem adatott meg, ráadásul megválasztotta pártelnöknek Alojz Hlinát. Emlékezzünk rájuk egy bibliai idézettel: „Kérjetek, és megadatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek.” Máté evangéliuma, hetedik fejezet, hetedik vers.