Mi jót kaptunk az oroszoktól?

A visegrádi együttműködés a szemünk láttára potyog szét. Lengyelország következetesen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót és támogatja az EU által bevezetett szankciókat, illetve azok szigorítását. Eközben a magyar és a szlovák kormányfő immár cseh kollégájukkal együtt, meg a kihagyhatatlan, az orosz érdekeknek némi haszon reményében mindig gátlástalanul lefekvő osztrákokkal kiegészülve Moszkva trójai falovává teszik országaikat az unión belül. Mondhatnánk, Lengyelországnak jó történelmi okai vannak arra, hogy így viselkedjen. Csakhogy nekünk is. 1848–49, 1956, 1968 – csak pár évszám, amely jól szimbolizálja, hogy az orosz birodalom a szabadság legnagyobb ellensége volt térségünk újabb kori történetében. Hány életet vett el és hányat nyomorított meg a Szovjetunió által ránk kényszerített kommunista rendszer? Az mond valamit, hogy GULAG meg málenkij robot? De mehetünk tovább, a csehszlovák reformfolyamat és az új magyar gazdasági mechanizmus leállítása a Kremlből, a Csernobilról való tájékoztatás, pontosabban hallgatás (a május elsejei felvonulásokat meg kell tartani, nincs sugárveszély), a Los Angeles-i olimpián való részvétel de facto megtiltása, a Vörös Hadsereg után itt maradt környezeti károk stb. stb. Egy szó mint száz: mi jó származott az orosz politikától az elmúlt bő másfél évszázadban? Most egy olyan volt KGB-s teljhatalmú vezetője van Oroszországnak, aki a Szovjetunió szétesését a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte. Igen, a Szovjetunióét, amely nemcsak másoknak okozott tengernyi szenvedést, hanem saját lakosai közül is több tízmilliót gyilkolt le vagy hurcolt el munkatáborokba. Európa és az orosz medve vitájában az ő oldalára állunk? Esetleg bizonyos szélsőjobbos fejekben lehetnek olyan zagyva remények, hogy orosz szövetségben majd lesz magyar határrevízió, meg politikusaink egy része úgy gondolhatja, az oroszok majd hálásak lesznek cselekedeteikért, amit aprópénzre váltanak. Nos, ami a magyar kisebbségeket illeti, nem rémlik nekik, hogy Sztálin annak idején Kárpátalja teljes munkaképes magyar férfilakosságát deportáltatta, de egyetértett a csehszlovák hatóságok tervével is, amely 200 ezer szlovákiai magyar egyoldalú kitelepítését indítványozta. Ismerős a szlogen: „a magyarkérdés vagonkérdés”? A háláról meg Orbán Viktor tudna mesélni, az a kormányfő, aki az EU-ban a leginkább megfelelt az orosz érdekeknek (Déli Áramlat, Paks, „lábon lőttük magunkat” beszéd). Mit kapott cserébe? Az orosz kormány megvádolta Magyarországot, hogy tankokat szállít Ukrajnának. A hála ismeretlen kategória a Kremlben, 150 év után sem esett le? A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója