Mi, a menekültek

Nézzük tehát, milyenek vagyunk mi, és milyenek a menekültek.Háromféle menekült van: férfi, nő és gyerek (meg a további alcsoportok). A menekültnek van anyja és apja, vagy legalábbis volt. Van háza is, vagy lakása, vagy legalábbis volt. A menekültnek van hazája, onnan menekült. A menekültnek van feje. A menekültnek van arca. A menekültnek van lába és karja, van szeme, haja, orra és füle. A menekült tud nézni, nevetni, sírni. A szemébe lehet nézni, lehet vele beszélgetni is. A menekült el tudja mondani, miért menekült, és miért nem cégigazgató. Talán nehezebben, de azokról a rokonairól és barátairól is tud beszélni, akik nála rosszabbul jártak, és már nem tudtak elmenekülni. A menekült szeret enni, és szereti a focit. A menekültnek van gyereke, aki most nem jár iskolába, mert menekült. A menekült gyereke talán még soha nem evett tortát, és lehet, hogy soha nem is fog. Idén talán a szülinapját sem fogja megünnepelni. Talán meg is sérült menekülés közben (hiszen ahonnan jön, ott háború van, meg szegénység), de nem tud elmenni orvoshoz. Amikor nyolcvan évvel ezelőtt egy alacsony, sovány államférfi elkezdte terrorizálni Európát, hogy területeket szerezzen, néhány év múlva a mi nagyszüleinkből is menekültek lettek. Menniük kellett, mert jött a front. Most, hogy egy alacsony, sovány férfi elkezdte terrorizálni Európát, hogy területeket szerezzen, néhány hónap vagy év múlva mi is menekültek lehetünk. De ehhez talán még háború sem kell, elég egy természeti katasztrófa, amely lakhatatlanná teszi a térséget, ahol élünk, és el kell mennünk innen máshova. Ott pedig félni fognak tőlünk, hiszen talán el akarjuk lopni, vagy lepni valakinek az országát, el akarjuk venni valakinek a munkáját. Lehet, hogy terrorcselekményeket akarunk majd előkészíteni, és betegségeket terjeszteni, hiszen a menekülteknél soha nem lehet tudni. Ha nem segítenek nekünk, az rosszul fog esni. Ha segítenek nekünk, az jól fog esni.