Mennyi uniós pénzt bukunk el?

Csak az a kérdés, hogy a 2015-ben felhasználandó 4,2 milliárd euróból mennyit bukunk el.

Az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó honlapján a számos statisztikai adat között található egy grafikon, ahol az EU-tagállamok aszerint vannak rangsorolva, hogy a 2007–2013 közötti költségvetési időszakban a számukra elkülönített pénzekből mennyit tudtak felhasználni. A rendszeresen frissített adatok azt mutatják, hogy a strukturális alapokból és a kohéziós alapból az egyes tagállamok a lehetséges 100 százalékból mennyi pénzt tudtak lehívni. Szlovákia mellett jelenleg a 62,2%-os adat virít. Mögöttünk csak két tagország, Románia és Horvátország található, de ők nálunk később (2007-ben, ill. 2013-ban) csatlakoztak az unióhoz.

A szégyenletes pozíció és az adat annyit jelent, hogy idén feleannyi pénzt kellene Szlovákiának lehívnia, mint a 2007-től 2014-ig eltelt nyolc évben összesen sikerült. Ez nyilvánvalóan irreális, még akkor is, ha a pénzek már szinte kivétel nélkül le vannak szerződve. Azért, mert az uniós alapok a pályázat megvalósulása, vagyis a beruházás, építkezés befejezése, átadása után fizetnek.

Számszerűsítve ez annyit tesz, hogy a Szlovákiának a számára rendelkezésre álló mintegy 11,5 milliárd eurós keretből bő 4,2 milliárdot idén kellene elköltenie. Mivel a tavalyi év végéig csak 63,2 százalékot sikerült. Ez az uniós adatokkal csaknem megegyező szám már a szlovák kormány legutóbbi, egyébként félévente publikált, az uniós alapok felhasználásáról szóló jelentéséből származik. Ez rendszeresen összegzi mind a 11 operatív program esetében a kifizetéseket. A legfrissebb, április végi adat pedig az uniós alapokat Szlovákiában nemzeti szinten irányító központi koordinációs szerv honlapjáról származik – itt már 70 százalékon áll a lehívott pénzek aránya. Persze ez is a következőt jelenti: több mint 8 év alatt sikerült lehívni hetven százalékot, a maradék harmincat meg 8 hónap alatt kellene…

Egyszóval lehetetlennek tűnik, hogy Szlovákia ne bukjon el jelentős pénzeket, főleg azért, mert sok támogatandó beruházást nem sikerül határidőre befejezni. De az is szerepet játszik, hogy az Európai Bizottság a számos ellenőrzés során feltárt szabálysértések miatt afféle büntetésként visszafizetteti a már megítélt támogatások egy részét. Az ilyen „korrekciós” büntetések nagyságáról lehetetlenség átlátható és rendszeresen frissített adatokat találni. Nyilván a kormány nem szívesen dicsekszik ilyesmivel. Ahogy azzal a ténnyel sem, hogy tavaly a Európai Bizottság 11 operatív programból kilencben hónapokra felfüggesztette a kifizetéseket, a rendszerszintű szabálytalanságok miatt. Jövőre meglesznek a végső, és alighanem Szlovákiára nézve lesújtó adatok, de van egy sanda gyanúm: a kormány a választásokig nem hozza nyilvánosságra a nemzeti hatáskörben készülő dokumentumokat.

A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója