Az egyik szakszervezeti tüntetés a minimálbér-emelésért (TASR-felvétel)
Mekkora a maximális minimálbér?
Nem is lenne igazi a nyárutó, ha nem kerülne elő a minimálbér kérdése. Augusztus második felében menetrendszerűen zsákutcába jut a jövő évi minimálbérről folyó egyeztetés, a munkáltatók és a szakszervezetek ebben sosem tudnak kompromisszumot kötni. Ezért aztán a döntés a kormány kezébe kerül, így elkerülhetetlenül politikai töltetet kap.
Ez még akkor is igaz, ha a következő évi minimálbér megállapítására már létezik egy automatikus mechanizmus, amely az összeget a két évvel korábbi átlagbérhez köti. Ez a mechanizmus még a Pellegrini-kormány idején született, de eredeti formájában sosem lépett életbe, ugyanis a Matovič-kormány tavaly gyorsan módosította. Így a mindenkori minimálbér a két évvel azelőtti átlagbér 60 százaléka helyett ma csak az 57 százaléka. Ezzel a módosítással adott a kormánypártok és az ellenzék közötti politikai konfliktus ebben a témában is.
Milan Krajniak munkaügyi miniszer már bejelentette, hogy a kormány tartja magát a módosított mechanizmushoz, és ennek megfelelően 2022-ben a minimálbér 646 euró lesz. Hogy ez sok-e vagy kevés, arról nemcsak a politikában oszlanak meg a vélemények, a közgazdászok is megosztottak. A minimálbér kérdésének erős ideológiai töltete van: míg a liberális közgazdászok az eltörlését is el tudnák képzelni, a szociáldemokrata érzületűek a magasabb minimálbérek mellett teszik le a voksukat. A szlovák közgazdászok többsége azonban ma egyetért abban, hogy a globális recessziót követő jelenlegi törékeny gazdasági fellendülés idején óvatosan kell kezelni a minimálbér kérdését. A munkanélküliek száma lassan csökken a tavalyi gazdasági visszaesés után, gondok főleg az elmaradottabb régiókban vannak.
Tény, hogy az elmúlt nyolc évben a szlovákiai minimálbér 84 százalékkal növekedett, míg a munka termelékenysége csak 21 százalékkal. A bérnövekedést azonban csak akkor lehet fenntartani, ha nem haladja meg tartósan a munkatermelékenység növekedését. Az adatokból jól látható, hogy Szlovákiában ez nem így van, és ez éppen a magas munkanélküliségtől szenvedő régiókban gátolja a munkahelyteremtést. A legnagyobb munkanélküliséggel küszködő járásokban már ma is több mint 20 munkanélkülire jut egy szabad állás, ezért itt a minimálbér további növelése nem igazán szerencsés.
A pénzügyminisztérium elemzői már tavaly nyáron javasolták a minimálbér befagyasztását, de javaslatuknak nem volt visszhangja a kormánypártoknál.
A minimálbér befagyasztása nem hangzik jól az alacsony jövedelmű munkavállalók számára, de létezik egy másik módszer is, amellyel lehetne emelni a jövedelmüket anélkül, hogy ez ártana a lemaradó régiók munkaerőpiacának. Ez pedig az alacsony jövedelműek adó- és járulékterheinek csökkentése. Ugyanis ezek éppen a minimálbér emelése miatt az elmúlt években szintén dinamikusan növekedtek. Érdemes volna ezért megfontolni e terhek csökkentését, mert így szintén elérhető a minimálbér-növekedéstől várt pozitív hatás. A gond azonban az, hogy erre most nincsenek források az állami költségvetésben, és az alacsonyabb fizetések adó- és járulékterheinek csökkentéséből következő bevételkiesést más adók emelésével kellene kompenzálni. Viszont erre sincs politikai akarat, a kormánykoalíció pártjai jelenleg a tervezett adóreform alapkérdéseiben sem tudnak megegyezni. Marad tehát a minimálbér emelése, ami nem mellesleg marketingeszköznek sem utolsó a kormány számára. Szlovákia jövőbeni versenyképességének fenntartása érdekében azonban jó volna mihamarabb szakmai vitát nyitni arról, hogyan lehetne javítani a minimálbért meghatározó mechanizmust.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.