Meghalt Jasszer Arafat

Életének 75. évében elhunyt Jasszer Arafat palesztin vezető. Utódja hatvan napra Rauhi Fattúh, a palesztin parlament elnöke lesz. A Hamász és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja Izrael elleni támadásokaz ígért. Az izraeli hadsereg hajnalban teljesen lezárta Ciszjordániát és a Gázai övezetet. Az izraeli miniszterelnök szerint a "közelmúltbeli események" fordulópontot jelenthetnek.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat


h i r d e t é s

Jasszer Arafat palesztin elnök csütörtökön kora reggel elhunyt a Párizs melletti Clamart katonai kórházban, közölte újságírókkal Tajeb Abdel Rahím, a palesztin elnökség főtitkára a ciszjordániai Rámalláhban. Előzőleg Száeb Erekát, a palesztin kormány tagja jelentette be Rámalláhban Jasszer Arafat halálhírt. A hírt a clamart-i katonai kórház kommunikációs ügyekkel megbízott főorvosa, Christian Estripeau is megerősítette.

Eutanázia kizárva

Az orvosok és Szuha Arafat a palesztin elnök közvetlen közelében tartózkodtak, amikor Arafatnak csütörtök hajnalban nagyon gyorsan süllyedni kezdett a vérnyomása, majd megállt a szíve. Arafatot 3 óra 30 perckor halottnak nyilvánították. A palesztin elnök úgy halt meg, hogy nem tért magához, azóta, hogy november negyedikén kómába esett.

A palesztin külügyminiszter-helyettes - egy francia magánrádiónak adott nyilatkozata szerint - nem hiszi, hogy Arafatot lekapcsolták az őt életben tartó gépekről, mivel a palesztin iszlám bíróság főbírája kizárt minden eutanáziás megoldást Arafat esetében.

Nem teljesül Arafat kívánsága

Néhány palesztin vezető Kairóba utazik, hogy előkészítse Arafat gyászszertartását, írja az izraeli Hárec című izraeli napilap. A ceremónia után az egyiptomi főváros nemzetközi repülőteréről pénteken koporsóban szállítják a palesztin vezető holttestét Ramallahba, ahol szombaton eltemetik.

Arafatnak az volt a kívánsága, hogy Kelet-Jeruzsálemben legyen a sírhelye, ott, ahol palesztin remények szerint egyszer az önálló palesztin állam fővárosa lesz. Az izraeli kormány szerint Kelet-Jeruzsálem szóba sem jöhet. Joszef Tomi Lapid igazságügy-miniszter szerint Jeruzsálem az a hely, ahova "a zsidók temették királyaikat, nem pedig az, ahová arab terroristákat temetnek".

Hat állam elsőszámú vezetője - a jordán király, a jemeni, az algériai, a dél-afrikai és a brazil elnök, valamint a vendéglátó egyiptomi elnök - jelezte eddig részvételét a kairói megemlékezésen. Magyarországot Somogyi Ferenc külügyminiszter képviseli, tudta meg az Index Polgár Viktor külügyi szóvivőtől, aki elmondta, hogy a magyar kormány hamarosan nyilatkozatban fejezi ki részvétét a palesztin vezető halála miatt.

Hatvan napig Fattúh az elnök

Jasszer Arafatot október 29-én szállították Rámalláhból kezelésre a franciaországi kórházba. Egy héttel később kómába esett, agyvérzést kapott, máj- és veseműködése leállt, és gépekkel tartották életben. A magánéleti jogokra vonatkozó francia törvények értelmében Jasszer Arafat halálával kapcsolatos részleteket nem tesznek közzé.

Rauhi Fattúh, a palesztin parlament elnöke, aki a palesztin vezetés szerdai döntése értelmében hatvan napig ellátja a Palesztin Hatóság elnöki tisztségét, a következő órákban leteszi a hivatali esküt, közölte a palesztin kormány egyik minisztere. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnökévé Mahmúd Abbász volt palesztin kormányfőt választották.

Izrael lezárta Ciszjordániát és a Gázai övezetet

A riadókészültségbe helyezett izraeli hadsereg csütörtök hajnalban teljesen lezárta Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jasszer Arafat palesztin elnök halálhírének bejelentése után, mivel merényletektől és zavargásoktól tartanak - jelentette be az izraeli katonai rádió.

A hadsereg közlése szerint erre a kormánnyal történt biztonsági megállapodások alapján került sor, valamint "biztosítani kívánják a Palesztin Hatóság elnökének méltóságteljes temetési szertartását". Az intézkedés értelmében az izraeli munkavállalási engedéllyel rendelkező ciszjordániai palesztinok sem tartózkodhatnak új rendelkezésig izraeli területen.

"A közelmúltbeli események történelmi fordulópontot jelenthetnek a Közel-Keleten - fogalmazott Ariel Saron izraeli kormányfő Arafat nevének említése nélkül. - Izrael békére törekvő ország, amely haladéktalanul folytatja törekvéseit egy békemegállapodásra a palesztinokkal." Az izraeli vezetők körében Arafat neve a terrorizmust jelképezte.

Tízezrek az utcákon

A Gázai övezetben tízezrek özönlöttek az utcákra a halálhír hallatán. A zokogó palesztinok az elhunyt vezető fényképét és legendássá vált kendőjét lobogtatták, miközben hangosbeszélőkön Arafat híres beszédeiből idéztek. Több tucatnyian géppisztolysorozatokat eresztettek a levegőbe, számos helyen gyújtogattak is. A gázai mecsetek müezzinjei Korán-idézeteket kántálnak, a palesztin televízióban halotti imák hallhatók.

Mérnökből lett gerillavezér

A hetvenötévesen elhunyt palesztin vezető a gázai övezetben született 1929-ben. Az izraeli függetlenség kikiáltása után Egyiptomban tanult, majd Kuvaitban helyezkedett el építészmérnökként. Itt fogalmazódott meg benne a palesztin nemzeti felszabadítási mozgalom megalapításának gondolata, a szervezetet végül 1965-ben, Fatah néven szervezte meg.

A palesztin szervezeteket tömörítő Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ) 1969 óta, harmadikként vezeti. 1987-ben kirobbantotta az (első) intifádát. A felkelés hat évig, a békefolyamat kezdetét jelentő washingtoni megállapodásig tartott. A megállapodást a két évvel később meggyilkolt Jichák Rabin miniszterelnök jegyezte izraeli részről.

Szülőföldjére, Gázába 1994-ben, huszonhét év után térhetett vissza először. Ugyanebben az évben a szavazatok nyolcvanhárom százalékát megszerezve a leendő palesztin állam, a Palesztin Hatóság elnökének választották.

Palesztina szimbóluma

Kemény egyszemélyi vezetőként viselkedett, palesztin részről is számos bírálat érte. Legfőbb bűnének talán Ehud Barak addig példátlan engedményeket - többek között egy Jeruzsálem megosztására vonatkozó javaslatot is - tartalmazó békemegállapodási javaslatának elutasítását tartják. A békeajánlat elutasítása Barak bukásához és a keményvonalas Saron miniszterelnökségéhez vezetett. Saron adott okot a második intifáda 2001-es kirobbantására is. Ez a lázadás már kevésbé vívta ki a nemzetközi közösség szimpátiáját, egyre többen a békemegállapodások akadályozójának tartották Arafatot. Igaz, legalább ugyanennyien továbbra is megkerülhetetlennek gondolták.

Főleg, mert mérsékeltnek számító, bár az al-Aksza Mártírjai nevű terrorszervezetet is támogató politikai mozgalmának a fanatikus iszlám mozgalmak az egyedüli valós riválisai, melyek még a mérsékelt palesztinok körében is sok támogatót szereztek. Míg Arafat személye megkérdőjelezhetetlen maradt az átlag palesztinok körében, egyre többen fejezték ki elégedetlenségüket korruptnak tartott mozgalmával és beosztottjaival szemben.

Zűrzavartól tartanak

Halálát követően elkerülhetetlen a vezetői válság Palesztinában, egyszerűen nincs másik, a nemzet nyilvánvaló többségének támogatását élvező vezér. A legtöbb elemző komoly belharcokat, polgárháborút jósol Arafat halála utánra. A helyzet komolyságát jellemzi, hogy az Arafatot közel három éve gyakorlatilag házi őrizetben tartó izraeli hatóságok különösebb fenntartások nélkül egyeztek bele Arafat külföldi gyógykezelésébe és azt a korábbi álláspontjukat sem hangoztatták túlzottan, hogy Arafat ugyan elhagyhatja Ciszjordániát, de visszatérését nem garantálják.

Szimbólummá vált

Arafat álma, egy palesztin állam létrehozása Kelet-Jeruzsálem fővárossal, a 2000. szeptember 28-án kirobbant második intifáda nyomán romba dőlt. A radikális palesztin mozgalmak sűrűsödő merényletei miatt az izraeli kormány 2002-ben Arafatot ellenségnek nyilvánította, teljesen elszigetelte s blokád alá helyezte. A politikust mára nyíltan leírta az amerikai és az izraeli vezetés, miközben személye még mindig megtestesítette a palesztin ellenállást, és a palesztinok körében általános tiszteletnek örvend. Élete mindenképpen egy korszakot ívelt át a Közel-Keleten.