<p>Csehország és Németország mai rendkívül jó viszonya nem magától értetődő, hanem annak köszönhető, hogy a két ország képes volt megoldani a kétoldalú kapcsolatok múltbeli problémáit – jelentette ki Bohuslav Sobotka.</p>
Megbékélést hozott a cseh–német megbékélési nyilatkozat
A cseh miniszterelnök ezt a cseh–német megbékélési nyilatkozat aláírásának 20. évfordulója alkalmából tartott konferencián mondta.
Sobotkának meggyőződése: mások számára is ösztönző példa lehet, ahogyan a csehek és a németek megbirkóztak a közös múltat terhelő problémákkal.
A kölcsönös kapcsolatokról és azok jövőjéről szóló cseh–német nyilatkozatot 1997. január 21-én Václav Klaus cseh miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár írta alá.
Ellene szavazott
„A nyilatkozat alapvető és mai szemszögből nézve talán kulcsfontosságú hozadéka, hogy teret nyitott az emberek közti kölcsönös bizalom kiépítésére” – szögezte le Sobotka, aki egyébként a dokumentum aláírása idején az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt képviselője volt, és a parlamentben a nyilatkozat elfogadása ellen szavazott.
Prága és Bonn közös akarata szerint az 1997-es nyilatkozat legfőbb célja az volt, hogy lezárja a két fél között addig fennálló, nyitott történelmi kérdéseket és új alapokra helyezze kölcsönös viszonyukat.
A mintegy százsoros dokumentumban Németország bocsánatot kért a náci rendszer csehek ellen elkövetett bűneiért, míg Csehország sajnálatát fejezte ki azokért a törvénysértésekért, amelyeket a szudétanémeteknek a második világháború utáni Csehszlovákiából történő kitelepítésekor elkövettek.
Háborgás, megbékélés
A cseh–német nyilatkozat aláírása 1997-ben komoly indulatokat keltett mindkét oldalon. Csehországban a baloldal és a nacionalista körök hazaárulásról beszéltek, míg a szudétanémet kitelepítettek szövetsége Németországban azt közölte, nem ismeri el a deklarációt, mert az a németek kártérítési követeléseit nem rögzíti.
Húsz év elteltével a felmérések szerint ezen a téren komoly elmozdulás tapasztalható a cseh–német viszonyban. Csehországban növekszik azok aránya, akik bírálják a szudétanémetek háború utáni kitelepítését, míg a kitelepítettek németországi szövetsége módosította alapszabályzatát, amelyből kikerült az egykoron elkobzott vagyon visszakövetelésének pontja. A megváltozott viszonyra jellemző, hogy a szudétanémetek országos kongresszusán tavaly első ízben a cseh kormány minisztere is megjelent.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.