Megállt a Smer a lejtőn

A Kuciak-gyilkosság által kiváltott politikai földrengés törvényszerűen a pártok népszerűségi indexeit is átrajzolta. A legnagyobb veszteséget logikusan a Smer könyvelhette el, a kérdés leginkább az volt, milyen mély lesz a gödör, meddig tart a mélyrepülés. A tegnapelőtt publikált Focus-felmérés megadta a választ: eddig és nem tovább. Ficóék támogatottsága a hibahatáron belül ugyanazon a szinten van, mint áprilisban.

Az elmúlt hetekben semmilyen komoly személycserére és váltásra nem került sor, Robert Fico megmaradt (párt)vezető szerepben, és a belügyben elszabotált változások ellenére már nincs erő a tömeges tüntetések folytatására, így tehát nem várható, hogy a következő hónapokban tovább csökken a Smer tetszési indexe. Ficóék így is komoly veszteségeket könyvelhettek el. Hat éve még 44 százalékkal nyerték a választásokat – ez volt az abszolút csúcs –, és a válság előtt is 25 százalék körüli értékeken álltak. A további visszaesés akadálya, hogy egyelőre nem látszik az alternatíva a Smer-választók számára.

Sokáig az SNS töltötte be ezt a szerepet, ám Andrej Dankóék az utóbbi egy évben ugyanannyira érintettek a botrányokban, mint a Smer, sőt, az aktuális ügyek részben őket is érintik – gondoljunk csak Gabriela Matečnára és az általa vezetett földművelésügyi tárcára.

Most már egyértelműen látszik, hogy az ellenzéknek nem sikerült profitálnia a tavaszi társadalmi és politikai földrengésből. A Sulík-vezette SaS ugyanott tart, mint fél éve, Matovičék szintúgy, és a parlamenten kívüli KDH sem tudott újabb szimpatizánsokat gyűjteni. Többször írtunk róla, hogy a jobboldal ugyanúgy, akárcsak a kormánykoalíció, úszott a tavaszi árral, sokszor megkésve reagált az eseményekre. Robert Kaliňák visszahívását készítette elő akkor, amikor már Robert Fico maradása volt a tét, nem tematizálta időben és megfelelő mértékben a mezőgazdasággal és az agrárdotációkkal kapcsolatos problémákat, hosszú hetekig gyakorlatilag semmilyen nyomást nem gyakorolt Matečnára.

Magyar fronton sincs változás: továbbra is viszonylag közel van egymáshoz a Híd és az MKP támogatottsága, s az sem újdonság, hogy mindkét párt a veszélyzónában található.

A legnagyobb csalódást mégis az új pártok háza táján lehet elkönyvelni. A komoly médiafigyelem mellett zászlót bontó Progresszív Szlovákia ugyanott tart, mint két hónapja – a küszöb alatt –, a Beblavý-féle Spolu pedig nem tud elrugaszkodni a 2–3 százalékos zónából. Nem véletlen, hogy a progresszívek komoly reményekkel figyelik Andrej Kiska lépéseit, talán azt várják tőle, hogy felkarolja a két kis liberális pártkezdeményezést. Érthető okokból: mindkét pártnak az erős és karizmatikus vezető hiányzik leginkább.

Ha nem köszönt ránk váratlanul egy újabb nagy horderejű botrány, akkor novemberig a mostani népszerűségi térkép marad érvényben. Az őszi helyhatósági választások gyakorolhatnak némi hatást a támogatottsági mutatókra, majd jövő tavasszal az elnökválasztás, igaz, utóbbi hatásait sokan eltúlozzák. A Smer népszerűsége lassan tovább erodálódhat, ám az továbbra sem látszik, hogy miből tudna építkezni a kormányváltó jobboldal.