<p>Volt egy hamburger a hűtőmben. A város deklaráltan legjobb hamburgere: a buci kerekded formája festők vásznára kívánkozott, benne szaftos húspogácsa, harsogó zöld a saláta, a fűszeres szósz ízorgiát ígér, az élményt pedig a ropogós bacon teszi teljessé.</p>
Másnapos hamburgerek
Nem ettem meg azonnal, inkább vártam vele. Gondoltam, jó lesz az holnap is, a gyorskaja eme remekében nincs, mi elromoljon, hisz létezésében tökéletes. Nagy Ígéret, egy szelet amerikai álom.
Másnap gőgösen fütyörészve, zsebre vágott kézzel vonultam el a kebabos bódé és a restik előtt. Mit nekem, ti kósza giroszok és olcsó rántott húsok! Hisz engem a város legjobb hamburgere vár otthon, nem leszek hűtlen, bárhogy is próbálkoztok.
Aztán este kinyitottam a szép, színes papírdobozt, melyre a hamburgerem képét nyomtatták a gyorséttermi gasztroangyalok.
Nem hamburger lapult ott, hanem a torz paródiája. A buci összeesett, a saláta megszottyadt, a hideg, levét vesztett húst zsíros, hideg csomókban lepte a nyálkás szósz. A gyorséttermek egykor tökéletes terméke szánalmas, gusztustalan, definiálhatatlan borzalommá változott. S akkor eszembe jutottak a kihagyott lehetőségek: lemaradtam a kebabról, le a rántott húsról. Csak délibábokat kergettem, és mehetek éhesen aludni.
Valahogy így van ez az amerikai elnökválasztással is. Trump és Clinton is az amerikai álommal kampányolt, Obama pedig váltig bizonygatta, hogy az USA Trump győzelme ellenére továbbra is a legnagyszerűbb ország a világon. Persze lehet, hogy az amerikai álom valóban létező dolog, és nincs az USA-nál jobb hely a földön, de csak addig, míg ki nem nyitjuk azt a bizonyos hamburgeres dobozt. Az emberek – nem a tévében mutogatott emberek, hanem rozsdaövezetiek, a lakókocsiparkokban élők, az alsó középosztály, az eladósodott munkások, vagy a diákhiteleket nyögő volt egyetemisták – ott is naponta nyitogatják. Számukra nem a „safe space” hiánya, vagy az jelenti a fő problémát a világgal, hogy milyen személyes névmással szólítsák őket. Őket a rendszer mókuskerékjellege, a kilátástalanság nyomasztja. Csak csoda folytán tudnak előrelépni. Számukra nincs amerikai álom, csak másnapos hamburgerek.
A politikusok – és nemcsak az amerikaiak, hanem az EU és például Szlovákia döntéshozói – számára is komoly tanulság lehet az amerikai választás eredménye. Tudatosítaniuk kell, hogy az elitellenesség nem önmagától való dolog, komoly okai vannak. Tudatosítaniuk kell, hogy ez a kor nem látszatot és ígéreteket kér, hanem válaszokat, egyszerűséget, átláthatóságot, és nem hatalmi játékokat. Tudatosítaniuk kell, hogy ha nem lépnek, nem tudnak mást kínálni, csak másnapos hamburgert, akkor egy sokkal mocskosabb, radikális, Istent és embert nem ismerő réteg lép a helyükre, akikhez képest Trump sütit áruló cserkészlányka.
Az embereknek pedig rá kell jönniük, hogy ha csak álmodozunk a tökéletes hamburgerről, csúnyán pofára fogunk esni – ráadásul a gyorskaja nem igazi választás, káros az egészségre. Talán inkább újra meg kéne tanulni főzni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.