Mamahotelbe zárva

Szociális szempontból a szlovákiai családok többsége eleve nincs irigylésre méltó helyzetben. A fizetések szempontjából már a visegrádi országok között is sereghajtók vagyunk, az árakat tekintve ezzel szemben a nyugat-európai országokkal vetekszünk, miközben a járvány kitörése előtt a szlovákiai árszint növekedési üteme volt az egyik leggyorsabb az egész EU-ban.

Mindez hatványozottan érvényes a lakáspiacra: az elmúlt években alaposan elszálltak az árak. Így nem csoda, hogy a fiatalok többsége már a járvány előtt is rendkívül nehezen volt képes önállósodni. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérései szerint a 25 és 34 év közötti korosztályhoz tartozók több mint fele még mindig a szüleivel él, ami az egyik legrosszabb adat az EUban, miközben az elmúlt években még romlott is a helyzet. Jókorát tévedtek azok a fiatalok, akik az idei év elején úgy gondolták, hogy ennél rosszabb már nem lehet: a járvány miatt látványosan csökkent a foglalkoztatottság, ami ezúttal is leginkább őket sújtotta. A friss felmérések szerint a 29 évnél fiatalabbak teszik ki az összes állástalan csaknem harmadát, miközben a fiatalok egy részének több mint a felével csökkentek az esélyei az elhelyezkedésre a járvány kirobbanása előtti időszakhoz képest, nem beszélve a fizetésekről, amelyek szintén visszaestek. Ami viszont nem csökkent, az a lakások ára. Épp ellenkezőleg, az idei második negyedévben, vagyis a legszigorúbb járványügyi korlátozások idején is több mint 11 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, amit az elemzők az alacsony kínálattal magyaráznak. Ilyen mértékű drágulást legutóbb a 2008ban kirobbant gazdasági válságot megelőző időszakban mértek.

Ha a fiatal családok saját lakáshoz szeretnének jutni és nincsenek dúsgazdag szüleik, ezt most még nehezebben tehetik meg.

A többség számára hitelfelvétel nélkül megvalósíthatatlan a lakásvásárlás. A jó hír, hogy még soha ilyen olcsón nem juthattunk hitelhez. Az egyik hazai bank épp a napokban jelentette be, hogy már 0,39 százalékos éves kamattal is kínál jelzáloghitelt, ami történelmi mélypont Szlovákiában. Viszont az alacsony kamatok miatt a szlovákiai családok az elmúlt években tömegesen adósodtak el, amit már a jegybank sem nézhetett tétlenül, és szigorított a kölcsönhöz jutás feltételein. A bankok így nagyobb önrészt követelnek a hitelfelvételnél, amit a pályakezdő fiatalok nagy része képtelen teljesíteni, vagyis ez is leginkább a fiatalokat sújtja. Legalább részben javíthatna a helyzeten, ha több bérlakás lenne, az elmúlt évtizedek hangzatos nyilatkozatai ellenére azonban Szlovákiában továbbra sincs olyan hatékony bérlakásépítési program, amely lehetővé tenné a fiatalok önállósodását. A többségnek így marad a mamahotel, a „szerencsésebbeknek” a hitel, amelyet az alacsonyabb kamatok ellenére is évtizedekig tart visszafizetni a felháborítóan alacsony hazai fizetésekből. Ami szinte biztos, hogy valóban hatékony megoldást valószínűleg a jelenlegi kormánytól sem várhatunk.