Máig nacionalistákat is nevelnek

Cigányok a magyarok?

Ezúttal én indítottam az eszmecserét. Az egyik unokám három éve a soproni korosztályos kosárlabdacsapatokban játszik, idén nevezték őt Szlovákia utánpótlás-válogatottjába. Miután megérkezett az edzőtáborba, kassai, magyar vezetéknevű társa megkérdezte tőle : „Te nem vagy cigány?” Unokám meghökkent: „Miért gondolod ezt?” Mire azt a választ kapta, hogy az apja szerint a magyarok mind cigányok, majd azzal folytatta, hogy magyarul a nagyapjától tanult meg. Fiának, vagyis a leány apjának az Attila keresztnevet adta, de ő már szlováknak vallja magát. „Engem is ilyen szellemben nevelt.”

Az a férfi törte meg a csendet, aki művezetőként sok éven át a pozsonyi Slovnaftban dolgozott, mondván: ott sosem tapasztalt nemzetiségi gyűlölködést, és máig baráti kapcsolatot tart fenn dévényi és szakolcai volt szlovák kollégáival. A mellette ülők más véleményen voltak. „Elég régen, de zöldfülű egyetemistaként többször kiröhögtek, ha bakiztam a nyelvükön.” Vállalkozó barátunk arra emlékezett, hogy az üzlettársai közül néhányan szintén ócsárolták a magyarokat. „Arról is igyekeztek meggyőzni, hogy ne adjam magyar iskolába a fiamat, mert akkor legfeljebb képesítetlen melós lehet belőle. Nem hallgattam rájuk, s a fi amból neves ügyvéd lett.”

Politikusok, iskolák

Aztán arról gondolkodtunk, vajon kik és miért mérgezik még ma is a légkört. „Szerintem sok politikus terjeszti a magyarellenes kórt, amit a minap Ódor Lajos kapcsán az újfasiszták magyarellenes fröcsögései igazolnak. Fico sem volt jobb, hiszen évekkel ezelőtt az ószlovákok királyává kiáltotta ki Svätoplukot, holott őt nagymorva fejedelemként tartják számon. Azt is harsogta, hogy a szlovákságnak nem Szent István, hanem Cirill és Metód a védőszentje, ami rendben van, de azért megnézhetné, hány színtiszta szlovák település templomaiban őrzik államalapító királyunk emlékét. Manapság Fico meg már Orbán Viktort dicséri” – fejtegette a volt polgármester. Mire a vállalkozó az érem másik oldalát emlegette: „Felháborítanak. Nekünk meg ártanak azok az anyaországiak, akik lenézik a szomszédos nemzeteket. Egyáltalán nem volt vicces, amikor Fábry Sándor azzal poénkodott a rádiókabaréban, hogy a szlovákok történelme elfér egy SMS-üzenetben.” Gyakorló nagyapákként arról is szót ejtettünk, hogy az elavult iskolai történelemkönyvek nem rögzítik a szakértők legújabb tudományos nézeteit közös múltunk árnyaltabb megítélése céljából. Így aztán a diákok egy része továbbra is magyarellenes lesz.

A megbékélés jelentősége

A történelem szakos, jelenleg óraadó tanár arról elmélkedett, hogy milyen jót tett az európai társadalmi légkörnek a francia–német, aztán a cseh–német és a lengyel–német megbékélési nyilatkozat, meg ezeknek az országoknak a neves történészei által összeállított történelemkönyvek. „Mi még nem tartunk itt. A tizenkilencedik századi erőszakos magyarosításról, aztán a černovái rendőrsortűzről, valamint a hazai magyarok deportálásáról, kitelepítéséről, a hontalanság szörnyű éveiről sem szabad megfeledkezni, ám ezekkel együtt a szlovák–magyar történelmi kapcsolatok nem voltak annyira tragikusak, mint egykor a fentebb említett nemzetek között. Mégsem született meg mindmáig a hasonló megbékélési dokumentum. Fico és Gyurcsány még a múlt század végén egyezett meg kétnyelvű, tartalmában azonos szlovák–magyar történelemkönyv megírásáról, de kellő politikai akarat híján nem készült el a kiadvány. Nem sokkal a rendszerváltás után megkövette a szlovákiai zsidókat és a kárpáti németeket az ellenük elkövetett gyilkosságokért és egyéb súlyos törvénytelenségekért. A szlovákiai magyarok máig várnak ilyen bocsánatkérésre.”

Mítoszok cáfolata

Komor hangulatunkat jó hír oldotta fel. „A Napunk szerkesztősége nemrég bátor, részrehajlás nélküli, magyarul és szlovákul is olvasható két ismeretterjesztő magazint adott ki közös történelmünk vitatott kérdéseiről és személyiségeiről. Olyan kérdéseket tisztáztak, hogy a csehek és a szlovákok tényleg átverték-e a nagyhatalmakat Trianonban, mártír vagy hazaáruló volt-e Esterházy János, szlovák volt-e Petőfi ? Szalay Zoltán vezető szerkesztő elmondta, hogy több mint ötszáz hazai szlovák, illetve magyar tannyelvű iskola kapta meg – a szponzorok jóvoltából – ingyen ezeket a kiadványokat, amelyek segíthetik a diákokat, de a pedagógusokat és a szülőket is közös múltunk elfogultság nélküli szemléletében. Jövő kedden elhozom ezeket a magazinokat. Ti is okulhattok belőlük.” Igyekszem egy példányt megszerezni, amelyet elküldök a kassai Attilának.