Magyarország legalább olyan veszélyes, mint Irak?

A román közvélemény számára a szélsőséges politika fogalma jelentős részben az országban élő magyar nemzeti kisebbséghez és Magyarországhoz kapcsolódik. A megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irakot követően Magyarország áll a második helyen, az arab államok összességét megelőzve. A románok 37,5 százaléka, ha tehetné, betiltaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget.

A Multimedia Political Communication nevű intézmény megbízásából október közepén végeztek Romániában országos felmérést arról, hogy miként vélekednek a románok a szélsőséges politikáról és a társadalmi diszkriminációról. A felmérésből egyebek között az derült ki, hogy a románok a szélsőséges politika fogalmát elsősorban az etnikai kapcsolatokkal, a többség és a nemzeti kisebbség viszonyával hozza összefüggésbe.

A magyarok szélsőségesebbek, mint az arabok?

A felmérést megrendelő intézet értékelése szerint ennek egyik legmeglepőbb jele az, hogy a megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irakot követően (17,1 százalék) Magyarország áll a második helyen (11,7 százalék), az arab államok összességét (11 százalék) megelőzve.

A románok nagy többsége szerint a szélsőségesség nem veszélyezteti Románia és szomszédai kapcsolatát. Kivételt Magyarország képez: a megkérdezettek 42 százaléka tart attól, hogy a két ország viszonya az extremizmus miatt rosszra fordulhat.

- Nehéz lenne megmagyarázni, hogy mit keres egy békés közép-európai ország, amely maga is a demokratikus átmenet nehézségeivel küszködik, a terrorizmus által uralt arab országok között. Egy azonban biztos: a "szélsőséges Magyarország" képzete annak vitathatatlan bizonyítéka, hogy milyen zűrzavar és kétértelműség jellemzi a román társadalomban ennek a fogalomnak az értelmezését - állapította meg a Multimedia Political Communication elemzése.

Betiltanák az RMDSZ-t

Hasonló módon viszonyul a román közvélemény a romániai magyarokhoz is. Bár a felmérésből az derül ki, hogy a románok jelentős része csak a cigányokkal szemben viseltet nyílt elutasítással, a szélsőséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget sorolják.

A románok közel 30 százaléka egyetért azzal, hogy a szélsőséges pártokat be kellene tiltani. A betiltással egyetértők 52,1 százaléka szerint a Nagy-Románia Pártnak, 37,5 százaléka szerint pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek kellene eltűnnie a politikai színtérről. Ezek fényében nem meglepő, hogy a romániai politikusok közül Corneliu Vadim Tudor szenátort és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, a PRM elnökét, illetve főtitkárát, valamint Tőkés László püspököt és Markó Bélát, az RMDSZ tiszteletbeli, illetve szövetségi elnökét tartják szélsőségesnek a románok.

A magyar politikusok a felelősek?

A romániai magyarokat a megkérdezett románok döntő többsége "elfogadhatónak" tartja, de a megkérdezettek 44 százaléka úgy vélekedik, hogy a magyarok "nem lojálisak" a román állammal szemben. A választ adók többsége szerint a románok és a magyarok harmonikusan tudnának együtt élni, de ez a politikusok hibájából nem valósul meg. A harmónia megzavarásáért a megkérdezettek 57 százaléka szerint a román, 65 százaléka szerint pedig a magyar nemzetiségű politikusok a felelősek.