<p>A törvényhozásban olykor furcsa dolgok történnek. Van, hogy évekig nem választanak főügyészt. Van, hogy számvevőszéki elnököt sem. Van, hogy kakaskodva feszülnek egymásnak a zakós emberek, mint a negyedik kategóriájú talponállók törzsvendégei, és olykor egy pofon is elcsattan. </p>
Lottóláz
Van, hogy szavazólapokat fotóznak, meg mindenféle krikszkrakszokat rajzolnak rájuk, aztán grafológiai elemzéseket tartanak a tévékameráknak, távolba révedő tekintettel, mint az EZO TV javasasszonyai. Ettől eltekintve a parlament jó hely, lehet például munkaidőben hoki-vb-t nézni, próbálná csak meg ugyanezt a proletariátus, mondjuk az adófizetők pénzéből jól megmentett US Steel kohóinak tövében. És néha még meg is próbálják megnevettetni az állampolgárt.Tegnap például elfogadták a vámtörvény módosítását – majdnem azt írtam, a szerencsejáték-törvényét –, mely a nyár után bevezeti nekünk az áfa-lottót, hogy jobban induljon az ősz. Aki eddig lottózni akart, annak szelvényt kellett vásárolni, megbeszélni az aszszonnyal/kollégákkal/orákulummal (a nem kívánt törlendő) a tuti számokat, leróni az illetéket, és akkor szerdán és vasárnap izgulhatott. Az új játékhoz nem kell semmi egyebet tenni, csak vásárolni. Azt meg mindenki szokott. A pénzügyminiszteri szándék szerint az állampolgár a számlával bekocog majd a Tipos irodájába, regisztráltatja a számlaszámot, és ha szerencséje van, ő nyeri vissza a számlán szereplő összeget. Így valószínűleg senki sem a sarki boltban vásárolt hat kifli számláját vinné be, hanem minimum egy tankolási bizonylatot, vagy a karácsonyi LED-tévé blokkját. A kormány így szeretné javítani a számlaadási fegyelmet és növelni az adóbevételeket. Mert hát jobb az, ha az autószerelő számlát ad, nem pedig cinkos mosollyal olajfoltos monterkája zsebébe süllyeszti a bankót. E sorok írója a közelmúltban kiterjedt lakásfelújításon esett át. Megfordult nála mindenféle mesterember, ablakostól asztalosig, parkettázótól vízvezeték-szerelőig. Egyik derék mesterember sem erőltette a számlaadást. (Én természetesen mindegyiktől kértem, tisztelt Pénzügyi Hatóság!) De a vasasboltban, ahol rendszeresen vásároltam, szintén próbálkoztak: kell-e számla, mert a nélkül olcsóbb. (Én természetesen...) És ez csak egy szűk szegmense életünknek... Persze, számlát adni kell, Ferenc testvértől pedig tudjuk, hogy adót fizetni hazafias kötelesség. De amíg az állam az olajos monterkájú mesteremberek (és a Linux-rendszergazdák) adó- és járulékterheit a (kis)vállalkozás vállalhatóságának határáig srófolja, az így beszedett pénzt pedig állami támogatás formájában osztja szét kormányközeli cégeknek, addig minden mesterember a Számla kell? kérdéssel fejezi be a szerelést. Ez pedig nem kedvez a lottóláznak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.