Leszakadó régióban felkapaszkodni?

A csökkenés ugyan valóban minimális, 0,01 százalékpontos, vagyis 9,43 százalékról 9,42 százalékra csökkent, de ez azért mondható mégis eredménynek, mivel a szeptember az a hónap, amikor a májusban érettségizett diákok, a szakközépiskolák és a szakiskolák tavalyi tanévben végzett tanulói is bejelentkeznek a munkaügyi hivatalba, ha nem találnak munkát. A minimális csökkenés most azt mutatja, hogy a munkaerőpiac felszívóképessége akkora, hogy ők is el tudtak helyezkedni, vagy legalábbis annyi korábbi munkanélküli talált munkát magának, mint ahány új bejelentkezett.

Az adatok alapján inkább ez az utóbbi állítás lehet igaz, vagyis korántsem sikerült minden végzősnek elhelyezkednie az utolsó nyári szünet után. Ha alaposabban megnézzük az adatokat, akkor azt látjuk, hogy a 25 évesnél fiatalabb friss munkanélküliek száma 13 965 volt, vagyis csaknem annyi, mint az összes többi korosztály együtt – 16 543. A legfiatalabbak – a 20 év alattiak – száma is rendkívül magas, ennek a csaknem 14 ezer embernek a fele, 7108 fő. Ez a mintegy 45 ezer végzősnek hozzávetőlegesen a 15 százaléka.

A statisztikákat tovább böngészve azt látjuk, hogy a regionális leszakadás a fiataloknál is megmutatkozik: míg Pozsony megyében csak mintegy 300, Nagyszombat megyében 570, addig Nyitra és Trencsén megyében már közel 800, a keleti megyékben már több mint ezer, Eperjes megyében 1500 friss végzős nem talált állást.

Ha feltételezzük, hogy az iskolák, és elsősorban a szakiskolák esetében (hiszen a gimnáziumokból vagy az érettségivel végződő szakközépiskolákból a többség egyetemen folytatja, vagyis nem jelentkezik a munkaügyi hivatalban) nincs sok különbség, akkor a keleti országrészekben megmutatkozó magas munkanélküliségi adatok nagyrészt a rossz helyi infrastruktúrának, és/vagy a kormány nem megfelelő regionális fejlesztési politikájának tudhatók be. Ezen nem változtat az sem, hogy a jelenlegi kormány munkájának a hatása a munkanélküliségi adatokon még nem nagyon mutatkozhat meg, ahhoz túl kevés idő telt el a választások óta. A Smer viszont már csaknem öt éve folyamatosan kormányon van.

A leszakadó régiók további leszakadását mutatják a teljes munkanélküliségi adatok is. Míg az ország nyugati részében, vagy úgy is meghatározhatjuk, hogy a 13-14 százaléknál alacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező járásokban szinte mindenhol tovább csökkent az állástalanok száma, addig a többi járásban jobbára nőtt. Például az öt legrosszabb helyzetben lévő járásban: a Rimaszombatiban, a Nagyrőceiben, a Rozsnyóiban, a Késmárkiban és a Mezőlaborciban. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a legtöbb fiatal is ezekben a régióban jelentkezett be a munkanél-küli-nyilvántartásba, akkor nem sok jót jósolhatunk ezeknek a járásoknak. Kérdés, hogy a pár hónapja a leszakadó régiók támogatására elfogadott programok mennyire lesznek sikeresek. Egy év múlva viszonylag jól le tudjuk majd mérni ezt a fiatalok munkanélküliségi adatain.