Lesz-e új államfő Szerbiában?

Utána fejetlenség uralkodott el az országban, ugyanis a sikertelen második forduló után egy héttel olyan határozat született, hogy összehívják a köztársasági parlamentet, s képviselők módosítják a választási törvényt. Ez azért lett volna ilyen sürgős, mert a szerbiai elnökválasztást legkésőbb december 5-ig meg kellene tartani. Az 1990. évi köztársasági alkotmány szerint ugyanis a szerbiai elnökválasztásokat legkésőbb egy hónappal a hivatalban levő elnök mandátumának lejárta előtt meg kell tartani. A parlament ma ül össze, és valószínűleg módosítja a választási törvényt, hogy megtarthassák a voksolást. Az ismételt elnökválasztás december 8-án lesz.

Milan Milutinovics 1998. január 5-én lépett tisztségébe, még a milosevicsi éra alatt, egyébként a most Hágában raboskodó Szlobodan Milosevicsnek egyik közvetlen munkatársa volt. Őt nem váltották le az októberi események után, az új hatalom megvárta, hogy annak rendje és módja szerint lejárjon a mandátuma. ĺgy érkezett el a mostani elnökválasztás ideje. A szeptember 29-re meghirdetett első forduló után, amelyen 10 elnökjelölt indult, az október 13-án megrendezett második elnökválasztási körben a polgároknak mindössze 45,6 százaléka járult az urnákhoz. Ez kevés, ugyanis a hatályban levő törvény legalább ötvenszázalékos részvételt irányoz elő. Az említett második fordulónak a végkifejlete egyébként az lett, hogy Vojiszlav Kostunica 66,9%-át, Miroljub Labusz pedig 30,8%-át szerezte meg a voksoknak. De győzelmet nem hirdethettek, hiszen az ötvenszázalékos küszöböt nem érte el a részvételi arány.

Az akkor meghirdetett parlamenti ülésre Natasa Micsics házelnök asszony egyetlen napirendi pontot tétetett fel, méghozzá az elnökválasztási törvény megváltoztatását. A módosítás értelmében eltörölik azt a rendelkezést, mely szerint az elnökválasztás második fordulójának sikeréhez szükséges feltétel, hogy a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 50%-a az urnákhoz járuljon. A lényeg az, hogy az elnökválasztás első fordulójára megtartják az 50%-os küszöböt, viszont a második körben már az a jelölt kerül ki győztesen, aki megszerzi a leadott szavazatok többségét, függetlenül attól, mennyien járulnak az urnákhoz. Mi sem érthetőbb ennél, ez a politikai realitás követelménye. Akkor azonban – egy nappal a parlamenti ülés előtt – lefújták a tisztelt Ház tanácskozását.

Hogy mért történt ez így? Elég bonyolult választ adni a kérdésre, hiszen az a helyzet, hogy a köztársasági parlament képviselőinek a száma nincs teljes mértékben tisztázva. Az történt ugyanis, hogy a képviselőház adminisztratív bizottsága hónapokkal ezelőtt olyan határozatot hozott, hogy 45 képviselőtől (valamennyien Vojiszlav Kostunica pártjának, a Szerbiai Demokrata Pártnak a tagjai) megvonták a mandátumot, mert a parlamenti pártok többségét tömörítő nagy koalícióban, a Szerbiai Demokratikus Ellenzékben szakadás állt be, és az említett Kostunica-féle párt egyszerűen kilépett ebből a koalícióból. Ezenkívül okként hozta fel az adminisztratív bizottság azt is, hogy a kérdéses képviselő urak nem látogatták rendszeresen a köztársasági parlament ülését, s távolmaradásukkal megszegték a házszabályt, ily módon ez is elég volt ahhoz, hogy eltávolítsák őket a képviselőházból. Vojiszlav Kostunica szövetségi elnök és pártja ezt nem hagyta ennyiben, az alkotmánybírósághoz fordult, hogy döntsön a kérdésükben. Csupán az a gond, hogy a szövetségi taláros testületet kérték fel, vizsgálja felül a döntést, s a határozat éppen a kérdéses parlamenti ülés összehívása előtt született meg. Nos, a szövetségi alkotmánybíróság ideiglenesen hatályon kívül helyezte a köztársasági parlament adminisztratív bizottságának határozatát, aminek az lett a következménye, hogy a SZDP 45 képviselője, akitől megvonták a mandátumokat, visszatérhetett a parlamentbe.

Igen ám, csak időközben a köztársasági parlament illetékesei azzal érveltek, hogy az adott kérdés elbírálásában nem a szövetségi alkotmánybíróság az illetékes, hanem mivel a köztársaságot, tehát Szerbiát érintő ügyről van szó, így az a szerb alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, ugyanúgy, mint a szerbiai képviselőház bármely jogi dokumentumának a felülvizsgálása. A tisztelt Ház arra várt, hogy a szerbiai képviselőház döntsön a képviselői mandátumokról, s akkor jöhet a választási törvény módosítása.

Közben felmerül a kérdés, hogy mi lesz a határidővel, elkésnek-e az elnökválasztással. Az alkotmány és a törvény igen szigorú és megszabott határidőket irányoz elő, amely szerint a választások kiírása és megtartása között legkevesebb 45 és legtöbb 60 nap telhet el. Ugyanakkor az elnökválasztást a jelenlegi szerbiai elnök mandátumának lejárta előtt 30 nappal meg kell tartani. Mivel Milan Milutinovics megbízatása a jövő év januárjában jár le, így legkésőbb december első napjaiban meg kell tartani az elnökválasztást Szerbiában. Egyértelmű, hogy a parlamenti ülés eddigi elodázása megkérdőjelezte a határidő tiszteletben tartását, ezért az is előfordulhatott volna, hogy – félretéve a törvény módosítását – más eszközhöz folyamodnak. Ez pedig az lett volna, hogy a jövőben a köztársasági elnököt a szerb parlament választja meg. Csakhogy ebben az esetben újabb módosításhoz kellett volna folyamodni, méghozzá az alkotmányt kellett volna megváltoztatni a lehető leggyorsabb ütemben. Még mindig elmondható, hogy minden lehetséges, hiszen Szerbia már annyi meglepetéssel szolgált eddig is.

A szerző az újvidéki Magyar Szó munkatársa