Lecke – emberségből

Azt hittem, velem ilyen nem fordulhat elő. És tessék: bennragadtam a liftben. A negyedik és az ötödik emelet között. Rémálom. Nyomogattam a gombokat, kinyitottam, becsuktam a belső ajtót, megint gombnyomás, semmi. Próbáltam tízszer, százszor, csak nem indult a felvonó. Türelmes voltam, régi ház ez, gondoltam, majdcsak megmozdulok valamerre. Nem nagy ügy, mindenkivel megtörténhet. Nem estem pánikba, ám tizenöt perc után kezdett melegem lenni. Megnyomtam a vészcsengőt.

Sokadszorra egy férfihang megkérdezte, hol vagyok. Megmondtam, de nem jött kiszabadítani. Elővettem hát a mobiltelefonomat és felhívtam lakótársamat, aki bölcsen azt tanácsolta: próbáljam nyomogatni a gombokat. Ekkor már nagyon melegem volt, de azért kitartóan tettem azt, amit ajánlott. Egyszercsak megcsörrent a telefonom. „Halló, itt Uszama bin Laden beszél”– mondta egy hang. „Tessék? Ki az?” – kérdeztem, és egyáltalán nem voltam vicces kedvemben. Nem féltem, csak a télikabát miatt csurgott rólam a veríték. „Mondom, Uszama bin Laden vagyok… Ha-ha-ha, bevetted, mi?” – hallottam ismerősöm kacagását, aki a lehető legjobbkor próbált tréfálkozni.

Elküldtem a jóédesanyjába, és szinte a végszóra megindult a lift. A ház előtt egy lapátos ember kérdezte, én csöngettem-e olyan eszeveszetten. Jött volna ő megmenteni, ha egy órán belül nem mászik ki senki a házból, de tudta ő, hogy csak „átmeneti zavarról” van szó. No, ez a nap is jól kezdődött, gondoltam magamban mindaddig, amíg fel nem szálltam a buszra…

Az utak csúsztak, hideg volt, a buszom is kihagyott egy járatot. Az emberek bosszúsak voltak, hangosan szidták a tömegközlekedést és a magas árakat. Egyikük hirtelen rám szisszent, szemével figyelmeztetett, hogy vigyázzak a táskámra, mert a mögöttem álló alak gyanúsan mocorog. Megköszöntem egy hálás pillantással, mert bizony már volt úgy, hogy pénzt és más értéket loptak tőlem. De nem ez a fontos. Jóakaróm egy romának tűnő asszony volt. Tűnő, mert nem kérdeztem, a nemzetiség egyébként is magánügy, és nem is említeném, ha nem az enyémmel ellentétes esetekről hallanék lépten-nyomon. Mert a jótettekről keveset beszélnek.

A liftkaland ellenére igenis jó napom volt, talán mert egy újabb leckét kaptam emberségből.