Lappangó magyar állampolgárság?

Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke május elején jelentette be, hogy még mindig hivatalosan magyar állampolgárok a volt Jugoszlávia területén élő magyarok és leszármazottaik, mert soha senki sem fosztotta meg őket ettől. Az állítást Gaudi-Nagy Tamás MVSZ-es Európa-jogi szakjogász tanulmányára alapozzák.

Az MVSZ a délvidéki magyarok rendelkezésére bocsát olyan formanyomtatványokat, amelyekkel vissza lehet igényelni „a soha el nem vesztett magyar állampolgárságot”. Rácz Szabó László, az MVSZ délvidéki elnökségi tagja szerint a Vajdaságban nagy az érdeklődés a javasolt lehetőség iránt, jóllehet az emberek a korábbiaknál is szkeptikusabbak a kettős állampolgárságról szóló tavalyi népszavazás után.

A világszervezet múlt heti zentai lakossági fórumán közel ötven formanyomtatványt osztottak ki, azóta is sokan kértek ilyen dokumentumokat. Az egyik egy formanyomtatvány, amelyet a magyar diplomáciai külképviseleteken lehet benyújtani. A másik egy kitöltendő folyamodvány, amelyet a magyar köztársasági elnökhöz kell továbbítani, azzal a kéréssel, hogy „ismerje el” a kérelmező magyar állampolgárságát.

Rácz Szabó László szerint egy zentai jogász már beadta kérelmét a szabadkai konzulátuson. Ha a magyar belügyi szervek elutasítják, akkor nem a köztársasági elnökhöz, hanem egyenesen a bírósághoz fordul majd. Ha másodfokon sem sikerül elismertetnie jogát az állampolgárságra, akkor az MVSZ nemzetközi segítségért folyamodik.

Ez tulajdonképpen precedens értékű jogi eljárás lenne: a belügyi szervek elutasítása esetén magyar törvényszéknek kell majd kimondania, hogy jelen pillanatban a bácskai magyarok magyar állampolgárok-e vagy sem. Rácz Szabó szerint az MVSZ ehhez megadja a jogi segítséget a zentai jogásznak, illetve mindenkinek, aki követi példáját.

Magyarország az 1941-ben visszafoglalt területek lakóinak – a volt Jugoszláviában a bácskai, baranyai és muravidéki magyaroknak (a bánátiaknak nem, mert az német megszállás alá került) – kollektíven megadta a magyar állampolgárságot. Gaudi-Nagy Tamás jogi tanulmányának lényege, hogy a párizsi békeszerződés után Magyarország az elvesztett területeket birtokló utódállamokkal kötött kétoldalú egyezményekkel fosztotta meg az ott élő magyarokat magyar állampolgárságuktól, de Jugoszláviával ilyen egyezményt nem kötött, tehát a bácskai, a baranyai és a muravidéki magyarok ma is magyar állampolgárok.

„A magyarországi politikusoknak világnézetüktől függetlenül meg kell érteniük, hogy a magyar nemzet mellé kell állniuk, különben katasztrófába sodorják az országot és a nemzetet. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a külhoni magyarok az életükért küzdenek, és ehhez kell nekik a magyar állampolgárság. Nem áttelepülni akarnak, csak a biztonságot keresik azon a családon belül, amit nemzetnek nevezünk. Küzdenek az alapvető emberi jogaikért, amely egyebek között a mozgásszabadságot is jelenti, hogy Magyarországot nem terhelve is meg tudjanak élni” – szögezte le Rácz Szabó László.

A politikus szerint az MVSZ nem kíván megfeledkezni a bánáti magyarokról sem. Szerinte ha Magyarország elismeri a bácskai magyarok magyar állampolgárságát, az „áttörné az értelmetlen blokádot, és feloldaná az anyaországiak félelmeit a kettős állampolgársággal szemben”, és könnyebb lenne bevonni a kedvezményezettek körébe a bánáti, de más külhonba kényszerített magyarokat is.