Vélemény

Krímnél is veszélyesebb

Eláll az ember lélegzete, amikor az ukrán és az orosz haditengerészet összetűzéséről szóló híreket olvassa, látja a felvételeket, ahogy az orosz hajó nekimegy az ukránnak.
Márius Kopcsay

2018. november 30. 11:13

Ez az első eset, amikor nem terepruhás felkelőknek vagy kelet-ukrajnai fegyveres munkásoknak álcázott alakulatok szállnak szembe az ukrán hadsereggel, hanem nyíltan megjelenik a színen az orosz katonai egyenruha. Másrészt tegyük hozzá azt is, hogy sokkal komolyabb konfliktusok is voltak már az oroszok és az ukránok között.
Így aztán egyértelmű, hogy Petro Porosenko ukrán elnök is kihasználta a Kercsi-szorosban kialakult helyzetet a maga javára használja ki a helyzetet. Ezt bizonyítja, hogy milyen sietséggel vezette be a hadiállapotot, és az is, hogy az ellenzék szembeszállt vele, így be kellett érnie egy hadiállapot light verzióval.
Ugyanakkor Putyin is Porosenko alacsony támogatottsági adataira mutogat az ukrajnai elnökválasztás előtt. Kampányfogásról beszél, de ez egyben olyan dolgot is bizonyít, amiben Ukrajna megelőzi Oroszországot: azért másképpen fest a demokrácia a két országban. Például az ukrán elnöknek nincs teljhatalma évtizedek óta, és simán elképzelhető, hogy nem választják újra… Ugye, ugye, ez bizony nem mindenhol van így. 
 

Persze a demokráciát meg a társadalmi vitát sem tartja mindenki előnyösnek, főleg nem válság meg háború idején. Hosszú távon azonban az, hiszen minden totalitárius és populista kisiklás után újra meg újra visszatér, méghozzá megerősödve. És olyan időszakok is vannak, amikor az emberek azt gondolják, nem is akarják őt, de aztán kiderül, hogy szükségük van rá.
Ukrajna és az ország előző vezetése öt évvel ezelőtt még inkább az oroszokhoz húzott, mint az európai integráció felé. Aztán jöttek a tüntetések a Majdanon, és kiderült, hogy az ukrán emberek egy európaibb és demokratikus országban akarnak élni. A geopolitikai fordulat felhergelte az orosz medvét, és ennek a levét issza Ukrajna: elvették tőle a Krím félszigetet, háború dúl két keleti megyéjében, ahol már 11 ezren vesztették életüket, és most jött az azovi-tengeri konfliktus. 


De Oroszország nemcsak az ukrán területeken akarja érvényesíteni a hatalmát, mert azokat továbbra is saját befolyási övezetének tekinti, hanem az egész Európai Unió meggyengítésén és a tagállamok egymás ellen fordításán dolgozik. Minél megosztottabb Európa, annál jobb a Kremlnek.
Igyekezete részben sikeres, az orosz érdekek megjelenését látni a szlovák parlamentben is, például az ENSZ menekültcsomagja és Miroslav Lajčák külügyminiszter sorsa kapcsán (nélküle megkérdőjeleződik a külpolitika irányultsága), de legfőképpen azon látni, hogy az ország védelmi és biztonságpolitikai stratégiájáról szóló parlamenti szavazás elmaradt.
Ez sokkal nyugtalanítóbb számunkra, mint a kercsi konfliktus.
A szerző a TASR hírügynökség munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Amnesty: A romák szegregációja a legnagyobb gond

Fal nyomott agyon egy 15 éves fiút Jókán

Újra iható a csapvíz Csicsón és Füssön

A szomszédos házakat is megrázta a robbanás Nyitra mellett

Szabadulna kritikusaitól a polgármester

VIDEÓ: Nem sokon múlt a tragédia a Szoroskőn

Legfrissebb galériák
Olvasta már?