Közvélemény-kutatók értékelése választási előrejelzéseikről

A négy nagy közvélemény-kutató intézet vezetői szerint nem az általuk alkalmazott eljárások miatt tértek el mérési eredményeik az első forduló estéjén közzétett választási adatoktól - derül ki az MTI körkérdésére adott válaszokból.
Manchin Róbert, a Magyar Gallup Intézet igazgatója több ok kölcsönhatásával magyarázta, hogy a közvélemény-kutatások eltértek a választási eredményektől. Ezek között említette az első forduló előtti hét erős negatív kampányát, a teljes elektronikus média vitákat közvetítő kampányfinisének a határozott véleménnyel nem rendelkezőkre gyakorolt mozgósító hatását, valamint azt, hogy az eltérő részvételi arányok miatt máshogy érvényesültek a budapesti és nagyvárosi, illetve a kisvárosi és falusi szavazók különböző preferenciái. Manchin Róbert az okok közé sorolta, hogy a sok válaszmegtagadó között szerinte a vártnál több "szégyenlős" MSZP-szavazó volt, "akik magán- és nem köz-véleményként tartották preferenciájukat".
- A politikai közvélemény-kutatás sikerének előfeltétele, hogy az emberek nyugodtan, bátran merjenek válaszolni a kérdezőknek - nyilatkozta Levendel Ádám, a Szonda-Ipsos elnök-vezérigazgatója, akinek álláspontja szerint egészében véve nem kutatási problémák miatt tértek el a mért adatok az eredménytől.
Utalt arra, hogy felméréseik szerint nem véletlenszerű volt a rejtőzködő szavazók eloszlása, emlékeztetve egyúttal arra is, a kutatás során igen magas volt a válaszadás elől elzárkózók száma; minden ötödik megkérdezett tért ki munkatársaik érdeklődése elől.
- Nem csupán demokráciára van szükség, de arra is, hogy az emberek érezzék: az van - tette hozzá. Mint mondta, ugyanezzel a problémával kell szembesülniük jövő vasárnap a szakembereknek, ha az első fordulóénál is feszültebb légkörben rendezik meg a választások második körét.
Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója elégedettségének adott hangot az MTI-nek nyilatkozva az általuk készített előrejelzés kapcsán, emlékeztetve arra, hogy cégük az utolsó 3-4 hónapban rendre szoros, kiélezett küzdelmet jelzett a közvetlen pártpreferenciák és más háttérkérdések alapján. Megjegyezte, hogy a Medián - amely az 1989-es "négyigenes" népszavazás óta rendre jó előrejelzéseket készített - pontosabb prognózist adott egy háromezres minta alapján, mint más cégek ötször ekkora merítéssel. Hann Endre hangot adott annak a véleményének is, hogy a szakmának a jövőben etikai önvizsgálatot kell tartania. Szavai szerint nem tesz jót a szakma hitelének, hogy egyes cégek magukat független kutatóintézetként meghatározva a közvéleményt orientáló politikai előrejelzés típusú vizsgálatokat végeznek, miközben százmilliós kormánymegrendeléseket kapnak.
A második fordulót megelőző terveikről szólva a Medián vezetője úgy nyilatkozott, kedden tették közzé mandátum-előrejelzésüket, amely az MSZP és az SZDSZ esetleges megállapodását nem, a kisebb pártok szavazóinak várható magatartását viszont figyelembe veszi. Szavai szerint - mivel a 131, második fordulóban érintett választókerületben külön-külön méréseket végezni hatalmas költségekkel járna - csupán gyorsfelmérést készítenek a héten, amely azonban támpontul szolgálhat a végeredmény becsléséhez.
Kolosi Tamás, a Tárki vezetője szerint ők egyetlen ponton, az MSZP támogatottságát illetően tévedtek, mintegy négyszázezer szavazattal alábecsülve azt, egyébként jól becsülték meg a részvételi arányt és a Fidesz, illetve a kisebb pártok eredményét. Aláhúzva, hogy szakmai hibát nem követtek el, Kolosi Tamás két lehetséges okot jelölt meg; mint mondta, vagy az eszköz nem alkalmas a rejtőzködő választók rétegének vizsgálatára, vagy 3-500 ezer ember az utolsó pillanatban döntötte el, hogy szavaz, többségük pedig az MSZP-re voksolt.
A Tárki vezetőjének közlése szerint az általa vezetett intézet napokon belül eldönti, hogy milyen módszerrel, mintavétellel készít előrejelzést a választások második fordulója előtt.