Forradalmi műtéteket végeznek a Semmelweis Egyetemen

Ismertetésük szerint a daganatműtét során eltávolítják az állkapocs egy részét – a csontot, fogakat, lágyrészeket –, majd a beteg saját szárkapocscsontjának egy darabjával pótolják a hiányzó részeket. Az eljárás során a 3D technológiának köszönhetően a műtéti idő lerövidíthető, a szövődmények kialakulásának esélye csökkenthető, a végeredmény pedig pontosabb lesz.

A leggyakrabban rosszindulatú szájüregi daganatok, és bizonyos jóindulatú tumorok eltávolítása után alkalmazzák azokat az állkapocshelyreállító műtéteket a SE-n, amelyekkel akár az arc, illetve a rágófunkció eredeti állapota is visszaállítható. A műtéteket két egyetemi klinika szakemberei – plasztikai sebészek és arc-állcsont-szájsebészek – szoros együttműködésben végzik, akik közösen tervezik meg az eljárás menetét is.

A közlemény idézi a 3D tervezési folyamatot végző Würsching Tamást, az egyetem arc-állcsont-szájsebészeti és fogászati klinika szakorvosát, aki elmondta: a képalkotás, a szoftveres tervezés és a 3D technika segítségével előre tudják szimulálni a műtéti folyamatot.

A virtuális tervek készítésével, az operáció minden részlete előre lemodellezhető attól kezdve, hogy a lábszárcsontból mekkora darabot kell eltávolítani, azt hány részre kell vágni, hol kell a csontot megtörni - ismertette a részleteket.

Ameddig ez az eljárás nem volt elérhető, addig a műtőasztal mellett kellett méregetni, emiatt az operáció jelentősen hosszabb volt – tette hozzá.

Mint írták: az állkapocs pótlására a szárkapocscsont, a lábszár külső oldalán található hosszú csont a legalkalmasabb. Ebbe, stabilitása, formája és keménysége miatt fogászati implantátumok is beültethetők, így a daganat eltávolítása után az eredeti rágófunkció is megmaradhat. Szövődménymentes gyógyulás esetén ez a módszer a járást sem befolyásolja, így teljes életet lehet élni.

Bogdán Sándor egyetemi docens hozzátette: a 3D tervezésnek az is része, hogy pontosan meghatározzák, az adott betegnél milyen típusú és méretű szövetekre van szükség.

Az eljárást ismertetve Klárik Zoltán, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika plasztikai sebésze elmondta, hogy a tervezőszoftverrel 3D modell készül a lábszárról, amelyen bejelölik az átültetni kívánt csontszakaszt. Ezután 3D nyomtató segítségével vágósablonokat készítenek, melyeket felhelyeznek a szárkapocscsontra. Így meghatározott szögekben tudják átvágni a kijelölt részeket, amelyeket a sebészek rögtön be is tudnak illeszteni a megfelelő helyre, majd az erek megvarrásával biztosítják az átültetett lebeny vérellátását is.

A műtét sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a beültetésre váró csontok mennyi ideig vannak oxigén és vérellátás nélkül. Egy óra elteltével ugyanis visszafordíthatatlan károsodás alakul ki a szövetekben, ezért az idő kiemelten fontos az operáció alatt. Emiatt az előre, pontosan megtervezett vágósablonokkal végzett műtét nagyban javítja a műtét sikerességét – emelte ki.

Magyarországon több centrumban is alkalmazzák ezt az eljárást, a Semmelweis Egyetemen három éve végeznek ezzel a technológiával állkapocsrekonstrukciós műtéteket.

Évente körülbelül tizenöt olyan szájüregi daganatos beteget operálnak, akiknél az alsó állcsontot is pótolni kell.

A közleményben kitértek arra, hogy míg ez a daganatforma korábban az ötven- és hatvanéves férfiak körében volt gyakori, manapság nem ritka, hogy nemtől függetlenül ez a tumorfajta a harmincéveseknél is megjelenik. A betegség rizikótényezői a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a HPV-vírus - írta az egyetem.